A köztársasági elnök szerint nehéz a múlt felidézése a holokauszt 80. évfordulóján, mert elevenen szembesít ma is a régi bűnökkel.
Nyitókép: MTI/Máthé Zoltán
Sulyok Tamás köztársasági elnök beszédet mondott az Országházban a Holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján, a holokauszt 80. évfordulóján.
A köztársasági elnök szerint nehéz a múlt felidézése e napon, mert elevenen szembesít ma is a régi bűnökkel. „Nehéz, mert – ahogyan Pilinszky János írja – »ami egyszer megtörtént, örökre elkövetkezett«” – idézte a költő szavait Sulyok, aki szerint egy nemzet önbecsüléséhez tartozik, hogyan tekint a múltjára. Mint mondta: nem tagadhatja le „önfia vágta sebeit”,
de nem tagadhatja meg önmagától a mindenkori erkölcsi tisztulás lehetőségét sem.
„Hiszem, hogy az ember alapvetően jóra született. Hiszem, hogy az emberiség feladata az ellenségeskedés, a háború helyett a béke, a békés egymás mellett élés. Hiszem, hogy a szitokszavak, egymás Janus-arcú méricskélése helyett jóra, elfogadásra, bizalomra születtünk” – fogalmazott a köztársasági elnök, majd hozzátette: szerinte azért kell ennek ellenére mégis újra és újra tragédiákkal és eszetlen egymás ellen fordulással szembesülnünk, mert „az egymás iránti tisztelet és mások igazságának elfogadása nélkül folyamatosan kísért minket utunkon a jóra való restség sötét árnya”
Sulyok Tamás hangsúlyozta: ma, a holokauszt Magyarországi Áldozatainak Emléknapján, a holokauszt 80. évfordulóján arra a több százezer zsidó honfitársunkra emlékezünk, akiket kiszakítottak közülünk. „Értük, magunk és a jövő nemzedékek miatt kell megfogadnunk: Soha többé!
Soha többé nem engedjük az embertelenség eszméit hazánkban még csak kicsírázni sem”
– szögezte le.
„Az emlékezéssel – miközben megrendülten hajtunk fejet az áldozatok emléke előtt – a jövőért érzett felelősségünket is kinyilvánítjuk. Azt a közösségi felelősséget, amelynek alapján vállaljuk a nemzethez való tartozást – múltunk minden, rossz és jó eseményével együtt –, és amelynek alapján reményteli holnapjaink elé nézhetünk” – tette hozzá a köztársasági elnök.
Sulyok Tamás úgy fogalmazott: az ember mint olyan, szent. Ez a szentség pedig azt jelenti, hogy semmilyen, se vallási, se származási, se világnézeti meggyőződése miatt
nem ítélkezhet egyik ember a másik ember élete felett, egyik közösség a másik közösség élete fölött.
„A sérthetetlen emberi méltóságba vetett meggyőződéssel, és nemcsak meggyőződéssel, hanem az ehhez társuló elhatározással tekintünk az emléknapon egyszerre a múltra és a jövendőre. Közös, egymás iránt mindannyiunk számára kikerülhetetlen felelősséggel. Csak akkor emlékezünk tisztelettel és őszintén áldozattá vált egykori honfitársainkra, embertársainkra, ha újra és újra szembesítjük magunkat a múltra néző, de a mának és a jövőnek szóló kötelességgel” – húzta alá.
A köztársasági elnök kitért arra is, hogy tizenkét évvel a holokauszt után született s a családjában azt hallotta, hogy „mi soha senkinek nem ártottunk, nincsenek ellenségeink”. Mint mondta:
megrendítette, amiket az elmúlt hetekben a nyilvánosságban az édesapja múltjáról elé tártak.
„Apám lassan negyven éve halott. Oly’ korban nőttem fel, és ő oly’ korban távozott, amikor a tettesek és áldozatok egyaránt hallgatásba burkolóztak. Legyen szó holokausztról, a szovjet katonák által meggyalázott lányokról, asszonyokról,vagy az ’56-os sortüzekről. Én magam éppen akkor értem abba az életszakaszba, amikor már érett fejjel faggathattam volna apámat, amikor ő már nem élt, mint ahogyan nem érte meg a rendszerváltást sem. Nem tudtam faggatni, így maradtak az ő elejtett szavai és hallgatásai. S ma sem tudom már kérdezni” – fogalmazott.
Majd így zárta sorait:
A múltat, saját személyes múltamat is vállalva hajtok most fejet a holokauszt valamennyi áldozata előtt.”
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Selma van de Perre, aki október végén 103 éves korában hunyt el majdnem nyolcvan évet várt arra, hogy könyv formában is elmesélje a történetét.
Köves Slomó szerint Bóka János személye reménykedésre ad okot.
Az ügy kapcsán a Magyar Nemzet megkereste a Tisza Párt sajtóosztályát, akik válaszoltak is...
És miközben sokan csendben építik a közösséget, vannak, akik színpadon állva indulatot keltenek – nem felemelnek, hanem bizalmat bontanak, értéket torzítanak, fiatalokat mérgeznek.
Sokakat felháborított a döntés.
A köztársasági elnök szerint ifj. Sebestyén József halála nemcsak családi tragédia, hanem az egész nemzet vesztesége.
A geopolitika világa elvileg a végletekig komoly terep: háborúk, nagyhatalmi érdekek, energia, pénz és technológia határozzák meg a mozgásteret. Közép-Európában azonban régóta tudjuk, hogy a legvéresebb komolyság gyakran elfedi a lényeget – és éppen az irónia, a humor képes megmutatni, hogyan is működik valójában a világrend átalakulása.
Retro üzemmódra váltanak a Dunán. Egy Bíbic sorozatú szárnyashajó idén is szeli majd a habokat.
