Sulyok Tamás számára a legfontosabb az Orbán és a köztársasági elnöki hivatal közötti, láthatóan megbillent bizalom újraalapozása volt.
„Az utolsó előtti dolog, amit most egy új köztársasági elnöktől várnánk, hogy pontról pontra felmondja Orbán Viktor Európa-politikájának fő téziseit. (Az utolsó néhány pedofília-relativizáló gondolat lenne, de ezt a kínos teendőt Lázár János magára vállalta.) Márpedig Sulyok Tamás felmondta, holott az alkalom nem kötelezte rá: igaz, hogy a Fidesz általi megválasztása alkalmából beszélt, de az államműködés olyan súlyos kisiklása, a közbizalom olymértékű megrendülése után, amely az előző államfő és igazságügy-miniszter azonnali eltávolítását tette szükségessé. Az elnök-utódnak a mai a helyzetben mindenekelőtt a polgárok és az állam közötti bizalom helyreállításáról kellett volna beszélnie. Ám Sulyok Tamás számára a legfontosabb nem ez, hanem az Orbán és a köztársasági elnöki hivatal közötti, láthatóan szintén megbillent bizalom újraalapozása volt.
Az azonban, amit Európáról mondott, még ebben a sajátos kontextusban is kirívó. A szegedi Fidesz egykori jogásza, akinek érdemi alkotmányjogi munkásságáról nem tudni, eddigi jogtudósi impaktját pedig képességesebb doktoranduszok is sokszorosan felülmúlják, államfői székfoglalójában a nemzetállami szuverenitás vs. föderalizmus vitát igyekezett lezárni egy Orbán Viktornak szimpatikus, de a tényeknek ellentmondó konklúzióval, miszerint az EU-nak nincs, csak a tagállamok (kormányai)nak van szuverenitása. Hogy ez nem igaz, azt egyrészt a kormányfő épp a napokban tapasztalhatta meg Ukrajna támogatásának és Svédország NATO-csatlakozásának ügyében.
Másrészt pedig az európai integrációnak már az előtörténete is úgy indult, hogy az alapító atyák – például a kereszténydemokrata Robert Schuman, és még inkább eszmetársa, Jean Monnet – kifejezetten olyan struktúrát álmodtak meg, amelyben a főhatóságnak, azaz a mai Bizottságnak a kormányokét felülíró szuverenitása van. Sulyok Tamásnak ezt nem feltétlenül kell tudnia, bár ha nem tudja (amit őszintén szólva kétlünk), akkor praktikusabb, ha nem is beszél róla.
Azt viszont tudnia kell, hogy amit szintén mondott – t.i. szerinte a köztársasági elnök nem része a hatalmi ágaknak (tehát nem vonatkozik rá a hatalmai ágak elválasztásának elve, nyugodtan működhet a kormányfő meghosszabbított aláíró karjaként) -, az badarság. Az elnök, aki szükségállapot idején mindenkire kötelező rendeleteket hozhat, egyébként pedig a hadsereg főparancsnoka, és bizonyos esetekben feloszlathatja az országgyűlést, ne lenne szuverén hatalmi tényező? Tudjuk, hogy a kormány az új alkotmány elfogadása óta ezt a játékot játssza – de biztos, hogy át lehetne menni ezzel az állítással egy alkotmányjogi vizsgán (mikor még a bukott előd, Novák Katalin is a saját szuverenitása végzetes beszűkülésével indokolta a lemondását)?
A köztársasági elnök az alaptörvény szerint a nemzeti egység megtestesítője – annak az egységnek, amely a kegyelmi botrányban súlyos sebet kapott. De lehet-e új egységet teremteni úgy, ha az államfő a legmegosztóbb témákban már előre a legmegosztóbb politikai szereplő hamis álláspontjára helyezkedik?”
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Az elemző szerint ugyanis „nemcsak a Fidesz-szavazóknak jó, hogy van rezsicsökkentés, hanem a Tisza-szavazók túlnyomó részének is. Persze, vannak ott is teszlások és luxusbaloldaliak, de a szavazótáboruk nagy része az a rezsicsökkentés haszonélvezője.”
A beszélgetésben a miniszterelnök először a húsvéti hagyományok kapcsán idézte fel saját családi emlékeit, majd áttért a kampány utolsó napjainak hangulatára.
A tiszások úgy gondolják, hogy nem készül a Tisza Párt energiaátállásra, mert nem hallják a saját fülükkel, miket mond Magyar Péter és Kapitány István – mondja Kocsis Máté.
Drámai a helyzet, útját kell állni Európa „öngyilkos kezdeményezésének”.
A közgazdász elmagyarázta, miért fontos, hogy a nemzeti radikálisok egyéniben a Fidesz jelöltjére szavazzanak.
A Tisza vezetőjének újabb kétségbeesett lépése, amellyel egyszerre akarja hergelni a saját táborát és nyomást gyakorolni a helyi vezetőkre.
A DK színeiben induló egykori jobbikos leszögezte, „nem hajlok meg előttük akkor sem, ha ezzel a politikai pályafutásom kettétörik”.
Meg a Barátság kőolajvezetéket is elzárták, meg a Török Áramlatot is támadják.
Az Orbán-kormányok vezető szerephez jutottak a mélyállami birodalmi szerveződés lebontásában.
