Meddig szórakozhat a bírósággal Portik Tamás a Fenyő-ügyben? – utánajártunk
Az egykori maffiózó ügyvédcserékkel húzza az eljárást.
Portik Tamás például csaknem két évtizedig állt bizalmas kapcsolatban az FBI-jal.
Portik Tamás csaknem két évtizedig állt bizalmas kapcsolatban az FBI-jal – ezt a következtetést vonta le a magyar titkosszolgálat pár éve egy átfogó vizsgálat után. Noha az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda hivatalos iratban tagadta le a szoros együttműködést, a magyar hatóság egy hónappal Portik elfogása előtt is megfigyelt egy titkos találkozót az amerikai ügynökök és az alvilági leszámolások kulcsfigurája között – írja új cikksorozatának első részében a Magyar Nemzet.
„2012. június 7-én a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) titkos megfigyelés alá vonta Portik Tamást, aki aznap, az esti órákban egy belvárosi, Kossuth Lajos utcai épületben tartózkodott. A közelben parkolt egy, a rendőrök által később azonosított, DT 00-81 forgalmi rendszámú gépkocsi. Portik, miután távozott a lakásból, beszállt az autóba, és az ott tartózkodó személyekkel néhány percig beszélt, majd visszament a lakásba. A megbeszélés nem sokkal később egy közeli irodában folytatódott. Az autó az amerikai nagykövetség tulajdona volt,
a magyar bűnözővel tárgyaló emberek pedig az FBI, az amerikai Szövetségi Nyomozó Iroda hazánkban dolgozó ügynökei voltak”
– fogalmaz a portál.
Ezt is ajánljuk a témában
Az egykori maffiózó ügyvédcserékkel húzza az eljárást.
Portik Tamást azért figyelték meg az NNI munkatársai, mert már az utolsó fázisába ért az 1990-es években történt leszámolásos gyilkosságok ügyében indított nyomozás, amelynek célkeresztjében az olajos bűnöző volt. Egy hónappal a találkozó után, 2012. július 14-én Portikot őrizetbe vették, és több súlyos ügyben is meggyanúsították. Az alvilági merényletek közé tartozott Prisztás József lelövése és az Aranykéz utcai robbantás is.
Ezekben az ügyekben a bíróság jogerősen elítélte Portikot, akinek bűnösségét a napokban Fenyő János médiacézár megöletése miatt is kimondták első fokon.
A Magyar Nemzet arra is kitér, hogy az FBI jogi attaséja 2015 márciusában küldött a magyar félnek egy levelet a Portik-témát érintően, amelyhez az attasé mellékelte az FBI és a Nemzeti Nyomozó Iroda levelezéseit is. A válaszlevélből kiderült, hogy a két ország Portik Tamással kapcsolatos együttműködése három időszakra bontható.
Az első, amikor az olajszőkítési ügyletei miatt büntetőeljárás indult a 90-es évek végén az Energol Rt. vezetői, köztük Portik Tamás ellen. Amikor Portik megtudta, hogy mi készül ellene, elhagyta az országot és 1997 és 2003 között szökésben volt.
„A bujkálás időszakában sokat volt itthon,
például a családjával együtt 2002-ben lemészárolt egykori katonája, Radics Attila tárnoki házában is meghúzta magát,
de több más országban is megfordult, köztük az Egyesült Államokban. Az amerikaiak ezzel kapcsolatos válasza szerint a nemzetközi elfogatóparancs az országukban nem volt jogérvényes, így el sem foghatták volna” – sorolja a Magyar Nemzet.
A portál rávilágít: a következő együttműködési időszak 2006-ra esik, amikor az illegalitásból visszatérő Portik már nem a gazdasági, hanem a részben az olajügyekhez köthető alvilági leszámolások miatt keltette fel a hatóságok figyelmét.
Az igazán komoly felderítő munka azonban 2011-ben kezdődött el a 90-es években elkövetett emberölések vonatkozásában.
„Ne feledjük, a két legbrutálisabb merénylet, a Fenyő-gyilkosság és az Aranykéz utcai robbantás is abban az időszakban történt, amikor Portik szökésben volt” – emlékezetet a Magyar Nemzet, majd hozzáteszik: a Nemzeti Védelmi Szolgálat (NVSZ) által indított vizsgálat szerint az olajos bűnöző a 2000-es évek második felétől kapcsolatot tartott fenn az FBI-jal, de több adat mutatott arra is, hogy az együttműködés jóval korábbra, a 90-es évekig nyúlik vissza.
A kapcsolatfelvételnek két módja van: az egyik, amikor a titkosszolgálat vagy más rendvédelmi szerv úgy dönt, hogy megkörnyékezi, majd felveszi a kapcsolatot a célszeméllyel, akit a róla már korábban megtudott információkkal játszva zsarol vagy befolyásol. De megtörténhet az is, hogy valaki felajánlja a szolgálatát valamelyik szervnek. Portik esetében ez utóbbi valószínűsíthető.
A portál az is hangsúlyozza, fontos körülmény, hogy erre az időszakra esett Szemjon Mogiljevics orosz oligarcha kiszorítása az országból, ennek érdekében a 90-es évek végén az FBI megnyitotta budapesti irodáját, amely a szervezet magyarországi jelenlétét tovább erősítette. A tíz fővel megalakuló különleges csoport feladata a kelet-európai bűnözői csoportok megfigyelése és felderítése volt. A Mogiljevics-műveletben a magyar és az amerikai szervek szorosan együttműködtek.
Portik ügyében a magyar hatóságok pár éve újból az amerikaiakhoz fordultak, akiktől azt a tájékoztatást kapták, hogy Portik háromszor lépte át az amerikai határt:
1992. december 2-án, 1996. január 27-én, illetve 1997. február 27-én. Az amerikaiak emellett azt állították, hogy az FBI-nak vagy más amerikai rendvédelmi szervnek az USA területén Portikkal kapcsolatfelvétele nem volt. Azt azonban elismerték, hogy a Szövetségi Nyomozó Iroda munkatársai 2006. november 6. és december 19. között öt alkalommal találkoztak Portikkal.
Ezt is ajánljuk a témában
A bíróság bizonyítottnak találta a vádat a VICO-birodalom feje elleni 1998-as merénylettel kapcsolatban. Az első fokú ítélet szerint Gyárfás büntetése négyötödének letöltése, míg Portik húsz év után szabadulhatna feltételesen.
A Magyar Nemzet emlékeztet: erről 2011-ben egy rendőrségi tanúkihallgatáson egyébként maga Portik Tamás is beszélt. Ő azt állította, hogy Bécsben az FBI konkrétan megzsarolta, ha nem mondja el őszintén a magyar alvilág, rendőrök és a politikusok összefonódását, akkor neki és családjának megtagadják a beutazási lehetőséget az USA-ba. Ezek után állítása szerint kénytelen volt részletes vallomást tenni.
„Nos, az amerikaiak mindezekkel szemben csak annyit közöltek magyar kollégáikkal, hogy Portiktól csupán a Budapesten működő bűnözői csoportokról szerettek volna többet megtudni, ám, miután kiderült, hogy Portik is egy bűnszervezet vezetője, megszakították vele a kapcsolatot” – írja a Nemzet, majd megjegyzi:
az FBI jogi attaséjának az a kijelentése is megkérdőjelezhető, hogy csak 2006-ban tudták meg, Portik egy bűnszervezet vezetője.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás