Konzervatív seregszemle sorsfordító választások előtt – CPAC Hungary 2024

A nyugati világ politikai harcmezőin csata előtti morajlás hangjai hallatszanak. 2024 a választások éve. Sorsdöntő küzdelem zajlik Európában és az Egyesült Államokban is. Ha a liberális mainstream meg tudja tartani a pozícióit, akkor továbbrobogunk kultúránk, identitásunk és egész civilizációnk végső romlása irányába. A nemzeti erők kép­viselői akkor érkeznek hazánkba, mikor a jobboldal diadalára történelmi szükség van. A harmadik CPAC Hungary ezért lehetőséget nyújt arra, hogy egyeztessék a haditervet. Bő egy hónappal az európai parlamenti voksolás előtt és nem sokkal a legfontosabb amerikai előválasztások után ismét hazánkba látogatnak a konzervatív közösségek képviselői.

Az a világ, amelyet a hidegháború és a kommunista rendszerek bukása után ismertünk meg, és amelyet 2010 után Magyarország nemzeti érdekeit minden elé helyezve elkezdett belakni, összes eresztékében recseg-ropog. A Biden-­adminisztráció ámokfutásának következtében az USA ész nélkül sodorja kétes kimenetelű konfliktusokba önmagát és szövetségeseit, miközben nem hajlandó tudomásul venni, hogy nagyot fordult a világ. A liberális gőggel folytatott kalandorpolitikára válaszul kihívói mind jobban a fejére nőnek, nemzetközi hitele pedig egyre fogy. A washingtoni és az őt vakon követő brüsszeli liberális elit minden véres összecsapást ideológiai lózungba csomagol, a borításon azonban már első ránézésre is átüt az önző voluntarizmus.

Ez a fajta eszmei nyomulásba öltöztetett önkény nem csak a kibontakozó új hidegháború konfliktusaiban figyelhető meg. A globális befolyását féltő balliberális fősodor a szövetséges államokban is egyre brutálisabb eszközökkel üldözi politikai ellenfeleit, a konzervatívokat. Magyarországon Joe Biden budapesti nagykövete helytartónak képzeli magát, Brüsszel pedig úgy zsarol a hazánknak szerződés szerint járó uniós forrásokkal, mintha egy gyarmatnak beígért kegyelempénzről lenne szó. Lengyelországban politikai foglyokat ejt a bosszúszomjas globalista hatalom, az Egyesült Államokban pedig a demokraták fegyverként használják az igazságügyi minisztériumot, valamint az FBI-t Donald Trump és támogatói ellen.

Nem egyszerű politikai torzsalkodásról van szó, hiszen annak kereteit már rég szétfeszítették. A szociálliberálisok permanens forradalma társadalmaink alapjait porlasztja. Identitásunk minden fontos támpontját lerombolják, hogy irányítható senkik tömegévé tegyenek bennünket. Ezzel a céllal támadják vallási, nemzeti és már nemi önazonosságunkat is. Ez a törekvés természetesen – azon egyszerű biológiai természetű oknál fogva, hogy két apának vagy két anyának ugyanúgy nem születhet gyermeke, mint egy egyedülállónak – felgyorsítja a népességfogyást. Ám mivel munkaerőre szükség van, az elbizonytalanított közösségekbe olyan távoli kultúrákból érkező csoportokat vonnak be, amelyek erős ön­tudattal rendelkeznek, és nem hajlandók maguk mögött hagyni egykori hazájuk gyűlölködését. Ennek következményeként tekinthetünk a 2015-ben meginduló merénylethullámra és a civilizációnk alapszabályaira fittyet hányó terrorpárti tömegtüntetésekre is. Azok a bevándorlók, akik pontosan tudják, hogy kik ők, és mi végre vannak a világon, észrevették, hogy meggyengült, polarizált társadalmak fogadták be őket, amelyekben néhány évtizeden belül átvehetik az irányítást.

A változások Európa szempontjából a legfájóbbak. Kontinensünk a második világháborút követően először részint, majd a rendszerváltoztatások után teljes egészében az Egyesült Államok befolyása alá került. Noha az ezredforduló környékén még arról is álmodhattunk, hogy ismét világpolitikai és világgazdasági tényezővé válunk, ez az álom mára szertefoszlott, mert a brüsszeli föderalisták a tagállamok mellett az egész közösség érdekeinek hátat fordítottak. Mára odáig jutottunk, hogy lobbiirodaként működtetik az Európai Parlamentet és az Európai Bizottságot, ahol kellő pénzért a külső szereplők megvásárolhatják a nekik előnyös döntéseket.

A nyugati világ válságos helyzetét tekintve óriási feladat hárul a konzervatívokra. Közeledünk ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszatérés. Jó hír, hogy a jobboldali erők a világ számos országában felismerték, milyen kihívással állítja szembe őket a liberálisok arrogáns baklövéseit követően visszatérő történelem. Ráébredtek arra is, hogy nem szégyen elvenni és önvédelmi célokra használni az érté­keinkre rontó globalista baloldal leghatékonyabb fegyverét, a hálózatépítést. A konzervatív szerveződés fontos állomása volt az első európai Conservative Political Action Conference, a CPAC Hungary 2022-ben, melyen kijelöltük a határokon átívelő jobboldali együttműködés alapértékeit: Isten, haza és család. Tavaly a visszatérő dzsemborin lefektettük a kibontakozó kooperáció alapjait, a zászlókra pedig felírtuk: nemet mondunk a migrációra, a genderideológiára és a háborúra. 2024 valóban sorsdöntő év lesz.

Az amerikai elnökválasztás tétjét, politikai és gazdasági értelemben vett fontosságát nehéz lenne túldimenzionálni. Európa biztonsága és jóléte szempontjából is fontossá vált, hogy ki lesz az USA első embere. Donald Trump, aki kiállt a nemzeti szuverenitás, kultúránk zsidó­keresztény gyökerei és a hagyományos családmodell mellett, és hajlandó felnőttként kezelni a szövetségeseit, vagy Joe Biden, aki eszközként tekint Európára? Kiemelt jelentősége van az európai parlamenti választásnak is. Kontinensünk választóin áll vagy bukik, hogy a valódi európai érdekeket felismerni képes és azokért tenni is merő politikusok vissza tudják-e ragadni a kormányrudat a zöldmaszlagba és lmbtq-téveszmékbe belebolondult brüsszeli mélyállam bürokratáitól. Itt az ideje lecsapolni a brüsszeli és a washingtoni mocsarat és felszámolni a woke-szekta befolyását. Ez a nemzeti erők nemzetközi együttműködésének célja és a CPAC Hungary mottója is.

Hazánknak vezető szerepet kell vállalnia, hiszen Magyar­ország a nemzeti kormány sikereinek köszönhetően már évek óta a választási küzdelembe induló konzervatív erők egyik főhadiszállása, Orbán Viktort pedig a keresztény szabadság bajnokaként ismerik szerte a világon. Az Alap­jogokért Központnak feltett célja, hogy építse a jobboldaliak együttműködését szerte a világon. Pontosan látjuk: a bal­oldal az összes vörös vonalat átlépve olyan értékeket próbál összezúzni, amelyek minden keresztény kultúrán alapuló ország patriótái számára irányadók. Most kell sikerre vinni a woke ideológia elleni harcot, mikor egyre többen látják be, hogy azokat a válságokat, amelyektől milliók szenvednek, az ultraprogresszív liberális elit munkássága duzzasztotta kritikus mértékűvé. A civilizációnkat fenyegető veszélyek összekovácsoltak bennünket. A brüsszeli és washingtoni mocsárlakók katasztrofális tévedései most lehetőséget adnak arra, hogy a nyugati világ központjaiban a józan vezetők visszatérjenek a volánhoz, és a szakadék előtt az utolsó  pillanatban berántsák a kéziféket.

Eljött tehát az alkalom arra, hogy a saját kezünkbe vegyük a sorsunkat, és felszámoljuk a brüsszeli, illetve a washingtoni mélyállamot. Ehhez elengedhetetlen, hogy folytassuk a nemzeti erők nemzetközi kooperációját. Idén április 25-én és 26-án ismét Magyarországon a CPAC, ahol megkezdjük a woke-talanítást, és lecsapoljuk a mocsarat.

A szerző az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója.