Az előválasztás csodafegyvere egyszer már besült, most lehet, hogy el sem sütik

Egy éve még talán a legpesszimistább ellenzéki politikusok sem gondolták, hogy alig több mint négy hónappal az európai uniós és az önkormányzati választás előtt ilyen kaotikus helyzet alakul ki, fogalmuk sem lesz arról, hogyan fognak indulni június 9-én, lesz-e közöttük bármilyen együttműködés, összefogás, hogyan oldják meg a vitás kérdéseiket.

A 2022-es parlamenti választás óta egy halom új párt jött létre, és már mutogatják a cicakörmeiket: a Jobbik tavaly nyáron bejelentette, hogy nekik – legalábbis országos szinten, helyben lehetnek különalkuk – elegük van a balliberális szövetségből, s van már főpolgármester-jelöltjük is, 

a különböző pártok sorban jelentik be a polgármesterjelöltjeiket azokon a helyeken is, ahol elvileg már korábban eldőlt a ringbe szálló politikus személye, az 1-2 százalékos MSZP hisztérikusan követeli a közös listákat..., mindeközben a Mi Hazánk és a Kutyapárt masszívan 5 százalék körüli vagy azon felüli támogatottságot ér el, ami újabb csapás a szivárványkoalíció tagjainak.

Közös EP-lista valószínűleg nem lesz, hiába is akarják azt annyira a szocialisták – így gyaníthatóan a listavezetőjük, Tüttő Kata marad főpolgármester-helyettes –, ugyanis az együttműködés nem érdeke sem a DK-nak, sem a Momentumnak, mert ez utóbbiak a kicsik bukása után szeretnék a partvonalon kívül látni őket. A fővárosi lista ügyében pedig a Momentum hétvégi tisztújítása után döntenek, Donáthék inkább a kétlistás megoldás felé hajlanak, hogy ne kelljen a DK-val egy papíron szerepelniük; más kérdés, hogy a partnerükként kinézett Párbeszéd nem túl lelkesen fogadta az ötletet.

amennyiben nem tudnak megállapodni a személyéről; abban ugyanis elvben mindenki egyetért, hogy egy fideszessel szemben csupán egy ellenzéki induljon, ellenkező esetben szinte garantált a kormánypárti siker. Már 2019-ben is bevált a rendszer, így győzött például két körben Karácsony Gergely, illetve Baranyi Krisztina, és mindketten sikeresen szerepeltek az éles választáson is. 

De viszonylag jól működött 2021-ben is, amikor a parlamenti indulókat választották ki, pedig az jóval nagyobb falat volt, hiszen mind a 106 egyéni választókerületben megtartották, s külön volt a miniszterelnök-jelölti derbi is. Ebben az időben örülhettek az ellenzéki politikusok, amikor ránéztek a közvélemény-kutatási adatokra, 

Azután jött a 2022. áprilisi kijózanító pofon, és kiderült, lehet, hogy épp az előválasztás volt az egyik oka a brutális kudarcnak, hiszen ennek révén lehetett az ellenzék miniszterelnök-jelöltje Márki-Zay Péter, így azóta már nincs mindenki meggyőződve arról, hogy ez lehet a csodafegyverük. Különösen azok nem gondolják ezt, akik tartanak egy ilyen megméretéstől, vagy méltatlannak tartják, hogy ugyan hivatalban vannak, mégis akad ellenfelük. 

Ilyen például Horváth Csaba, Zugló MSZP-s polgármestere, akivel nagyon nincs megelégedve a kerület országgyűlési képviselője, Hadházy Ákos, valamint a Momentum ottani szervezete. Ezért kihívót állítottak vele szemben, aki nem más, mint a lila párt volt alpolgármestere, Rózsa András.

Ráadásul a DK és a Momentum ugyan elvben egyetért az előválasztás megtartásával, de míg Donáthék azt szeretnék, hogy most is lehessen elektronikus formában is voksolni – mondván, ez könnyebb, egyszerűbb a szavazóknak, és így várhatóan nagyobb lenne a részvétel –, addig Gyurcsányék csak a személyesen leadott szavazatokat fogadnák el, arra hivatkozva, hogy az igazi választáson, június 9-én is így történik a voksolás. 

Holott nyilvánvaló, hogy nem ezek a fő szempontok a számukra. 

akik közül sokan nem annyira rutinosak az ilyen ketyerék használatában. Így az eredményt is befolyásolhatja, hogy végül melyik megoldást alkalmazzák.

Ám ha sokáig vitatkoznak, tényleg kicsúsznak az időből. Korábban az aHang munkatársa azt nyilatkozta a Telexnek, hogy most nem kívánnak részt venni az előválasztásban, mert már késő van a lebonyolításához. Hajdú Gergő azt is elmondta, őket eddig közösen nem is keresték meg a pártok. S míg a 2021-es országos előválasztást sikeres projektnek tartják, nem szeretnének egy-egy kerületben vagy településen belefolyni a helyi vitákba, ahol az előválasztás csak egy-egy párt érdekét szolgálná. 

Ráadásul a korábban használt informatikai rendszereket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság és a Digitális Magyarország Ügynökség is vizsgálja. Állítása szerint 

Magyar György, a Civil Választási Bizottság (CVB) elnöke viszont a Magyar Nemzetnek azt kijelentette, még nincs késő megszervezni, mindössze szándék, akarat és megegyezés kell hozzá. Ezért a Mandiner is megkereste az ismert ügyvédet, aki elmondta, azóta egyeztettek az aHanggal, s kölcsönösen arra jutottak, hogy megoldható, már csak azért is, mert ez most nem országos kiterjedtségű előválasztás lenne, hanem csupán néhány fővárosi kerületben és vidéki városban tartanák meg.

Azért persze nem jár dicséret a pártoknak – fogalmazott –, hogy húzzák az időt, az utolsó utáni percig várnak a döntéssel. Szerinte minél előbb határozzák el magukat, annál jobban fel lehetne rá készülni. Egyetért Karácsony Gergellyel, aki a nyílt levelében azt írta, február közepéig le kell zárni az egyeztetéseket, március közepéig pedig le lehet bonyolítani az előválasztásokat. A CVB készen áll, el tudja végezni a rá háruló feladatokat, a tájékoztatást, a szavazatok megszámlálását, az eddigi hasonló procedúrák, a 2019-es, valamint a 2021-es, garanciát jelentenek a sikerre.

Magyar a kérdésünkre elmondta, már 

Ez azonban nem elég, a pártoknak, a jelölő szervezeteknek, egységesen kellene felkérni a Civil Választási Bizottságot, ez azonban eddig még nem történt meg; az előkészületek jó ütemben, jó irányban zajlanak – jelentette ki az ügyvéd.

Arra a kérdésre azonban nem volt hajlandó válaszolni, hogy náluk konkrétan kik szorgalmazták már az előválasztást, mert ezzel beavatkozna a politikai küzdelmekbe, a CVB azonban pártatlanul, minden politikai erőtől azonos távolságot tartva szeretné azt megszervezni, lebonyolítani. 

Hogy a helyzet bonyolódjon – vetettük fel –, DK és a Momentum arról beszélt, hogy ők ugyan benne lennének az előválasztásban, de míg Donáthék azt szeretnék, hogy most is lehessen elektronikus formában is voksolni, addig Gyurcsányék csak a személyesen leadott szavazatokat fogadnák el. 

Az ügyvéd a vegyes megoldással, tehát, hogy elektronikus formában is lehessen voksolni értene egyet, pusztán azért, hogy minél többen kifejthessék a véleményüket. S attól sem kell tartani, jelentette ki, hogy valakik meghekkelik a szavazást, mert ez ellen technikailag – akár előregisztrációval is – lehet védekezni, és a korábbi alkalmakkor sem vetődött fel ilyen probléma. Ám szerinte ezt a csatát is a résztvevőknek kell megvívniuk.

Nyitókép: MTI/Balogh Zoltán