Magyarországnak nem igazán vannak demokratikus hagyományai. Interjú.
„Legkésőbb az alaptörvény elfogadásának napján kiderült, hogy a demokráciát Magyarországon nem sikerült konszolidálni. Mik lehetnek ennek az okai?
Ennek nyilvánvalóan történelmi, szociológiai és jogi okai vannak. Értelmezésemben a rendszerváltozás és a 2010 közötti időszaknak a demokratikus átalakulásról kellett volna szólnia. Ez több szintű folyamat. A demokratikus intézmények példátlan gyorsasággal létrejöttek, de a tanulási folyamat elmaradt. Azzal a nagyon evidens dologgal ugyanis nem számolt az úgynevezett rendszerváltó politikai elit, hogy a demokrácia, s ahhoz kapcsolódón a jogállam, az emberi méltóság, az emberi jogok és sok minden más hozzá kapcsolódó érték, nem lesz automatikusan működőképes egy olyan társadalomban, amelynek alig-alig van bármiféle tapasztalata a demokratikus működésmódról. És nemcsak a politika, hanem a mindennapok szintjén sincs, hiszen a hétköznapi élet demokratikus momentumai is hiányoztak, kezdve a másik ember meghallgatásától, az emberi méltóság elfogadásáig. Ez a tanulási folyamat elmaradt, és ennek az ára az, hogy nagyon könnyen visszahozhatók voltak a korábbi elnyomó rendszer reflexei.
Ez egyszerűen dőreség volt, vagy a húsz év valóban kevés volt ehhez?
Történelmi értelemben bizonyosan kevés, egy ilyen tanulási időszak sokak szerint egy generációt is fölemészt, dehát Magyarországnak nem igazán vannak demokratikus hagyományai, se a második világháború előtt, sem korábban. Csak nagyon rövid olyan időszakai voltak a történelemnek, amikor intézményes próbálkozásaink voltak. Ez azt jelenti, hogy nem alakultak ki azok a mechanizmusok sem, amelyek egy válság esetén a demokrácia fennmaradását biztosítanák. Annak idején, a 90-es évek elején egyrészt sokan úgy vélték, hogy a piacosítás önmagában hordozza a demokratikus igények megtestesülését, tehát ott, ahol kapitalizmus működik, eleve demokráciáról lehet majd beszélni. Tudjuk, hogy ez nem így van, számos olyan példát lehetne említeni, ahol működik ugyan a kapitalizmus, de nincsen demokrácia.
Másrészt azt is gondolták, hogy a demokratikus intézmények felépítése majd mindent megold. Az, ha van erős Alkotmánybíróságunk, jól működő ombudsmani rendszerünk, független igazságszolgáltatásunk, szabad, a piac által működtetett médiarendszerünk, ha a kormányzattól független intézmények státuszát az Alkotmány szabályozza, akkor már nagy hibát nem követhetünk el, mert a társadalom majd szépen megtanulja, hogy miként is működtesse ezeket. Aztán a választási eredmény sem jelent majd túl sok kockázatot, mert végül ezek az intézmények elzakatolnak majd úgy, ahogy vannak. Közben nem igazán érdekes, hogy nő az egyenlőtlenség, nő a kiszolgáltatottság, nő a munkanélküliség, és megindul egy folyamat, amely eltávolítja a társadalmat a demokráciától. Ennek bővebb kifejtése persze nagyon messzire vezetne, de azt gondolom, hogy ezért van óriási felelőssége a rendszerváltás elitjének, amelynek egyes tagjai még ma is azt állítják, hogy a piacgazdaság kialakításának, a magyar mezőgazdaság leépítésének, az ipari üzemek privatizációjának elkerülhetetlenül így kellett lezajlódnia.”
Nyitókép: Facebook
Az új magatartásformák ugyanúgy terjednek, mint a járványok, és a 21. századra a túlzások vették át a főszerepet az emberi viselkedés alakításában; az ok az „egyharmados kisebbségek” és a „szuperterjesztők” felemelkedése – állítja önkritikus könyvében Malcolm Gladwell.
Az ESG, azaz a fenntartható szempontok szerinti teljesítmény javítása érdemben segíthet a tőkeköltségek csökkentésében, különösen részvénykibocsátásoknál, de az eredmények ágazatonként, vállalatmérettől és földrajzi helyzettől függően jelentősen eltérhetnek. A kérdés az, hogy elég-e egy jó ESG-értékelés ahhoz, hogy tartós pénzügyi előnyt teremtsen.
Huszonnégy órás őrizetbe került Marosvásárhely polgármestere, Soós Zoltán a román korrupcióellenes ügyészség vizsgálata miatt.
És azt a kérdést senki fel sem teszi magának, hogy ez az ország egyébként miért is kap EU-s pénzeket – vagy ha ők kapnak, akkor velünk pontosan mi is a baj. Kohán Mátyás írása.
Ezt a Kohán Mátyás-írást kötelezővé kell tenni a középiskolákban, mint Kosztolányi Pacsirtáját – remélem, az még kötelező.
Joseph R. Biden és családja ezt fájdalommal telt szívvel, ám Isten akaratában megnyugodva tudatja. Kohán Mátyás írása.
Utánanéztünk, hogy áll a TISZA Párt elnökével szoros kapcsolatot ápoló portál a külföldi „pályázatokkal”.
Komoly szankciókat helyezett kilátásba a főpolgármester, amennyiben a főváros teljesíti kötelezettségét.
