Nincs egyezség közöttük, tiltakoznak, de szinte mindenki máshogy.
Az elmúlt hetekben a debreceni akkumulátorgyár ügye szolgáltatta az ellenzék számára azt a terepet, amire rá tudnak feküdni. Egy dologban értenek egyet, nem akarják, hogy a kínai CATL üzeme megépüljön, minden másban eltér a véleményük. Januárban tartottak egy közmeghallgatást is az ügyben, mely az ellenzéki aktivisták és bekiabáló politikusok miatt botrányba fulladt.
A gyárépülés egyik leghangosabb ellenzője az LMP, a zöldpárt már januárban jelezte, országos népszavazást kezdeményeznek annak érdekében, hogy csak ott épülhessen Magyarországon akkumulátorgyár, ahol ehhez a helyi lakosság hozzájárul. Keresztes László Lóránt országgyűlési képviselő szerint a kormányzat nem kezelte, kezeli azokat a környezeti kockázatokat sem, amelyet ezen üzemek betelepítése és működése jelent, ráadásul a helyiek megkérdezése nélkül határozott ezen ügyekben.
Mándi László, a Momentum debreceni önkormányzati képviselője közösségi oldalán adta hírül, hogy az LMP elképzeléseivel szemben helyi népszavazást kezdeményezett annak érdekében, hogy a debreceniek kifejthessék véleményüket a városba tervezett akkumulátorgyár ügyében.
Meggyőződésünk, hogy egy ekkora beruházás nem lehetséges a helyiek bevonása és megkérdezése nélkül”
– jelezte.
A Momentummal egy véleményen van a Mi Hazánk Mozgalom is. Toroczkai László közleményben jelezte, a párt megkezdte az előkészületeket egy helyi, ügydöntő népszavazás kiírására.
A helyiek már döntöttek, a kormány viszont süket maradt és továbbra is a kínai multik oldalán áll”
– jelezte, majd azzal folytatta, hogy a párt a kezdeményezés mellé állva jogot szerez a debrecenieknek és „véget vet a magyar föld tönkretételének, a helyi gazdák ellehetetlenítésének”. A Mi Hazánk saját kérdést adott be a Nemzeti Választási Irodának.
Komjáthi Imre, az MSZP társelnöke az ATV kedd reggeli műsorában arról beszélt, hogy a helyiek nélkül nem lehet egy ilyen gyárat létrehozni. Szavai szerint a szocialisták határozati javaslatában az áll, hogy helyi népszavazást kell kiírni, ahol a debreceniek dönthetnek arról, kívánják-e, hogy megépüljön a gyár.
A zsíros magyar földeket nem lehet akkumulátor, de semmilyen más gyár építésére használni”
– fogalmazott a politikus és hozzátette, Magyarország abban érdekelt, hogy minőségi munkahelyek jöjjenek létre, erre azonban nem látnak garanciát.
Varga Zoltán DK-s országgyűlési képviselő szerint „aki most népszavazást kezdeményez itt Debrecen városában, az egyszerűen politikai pártként nem tesz mást, mint árt ennek az ügynek”.
Hiszen tudjuk nagyon jól, hogy amire ez a népszavazási kezdeményezés, ha átmegy, akkor ez a gyár már bőven épülni fog”
– indokolta a Demokratikus Koalíció politikusa, aki szerint széles társadalmi összefogás jött létre Debrecenben a tervezett akkumulátorgyár megépítésének megakadályozására, így elkészült az első, pártok felett álló, civil helyi népszavazási kezdeményezés a gyár ellen. Állítása szerint a DK támogatja a civilek által kezdeményezett helyi népszavazási kezdeményezést a debreceni akkumulátorgyár ügyében.
Nagy Attila Tibor politikai elemző február elején az Indexnek adott interjújában úgy értékelte az ellenzék pozícióját, hogy az egymásnak ellenálló kezdeményezések kiolthatják egymást, és összezavarhatják a polgárokat.
A széthúzás oka profán: mindegyik párt azt nézi, hogyan tudna ebből a tiltakozásból politikai hasznot húzni – akár a másik rovására is, ezért nincs igazi összefogás. Ez a Fidesznek jó hír”
– fogalmazott a politológus.
A Jobbik népszavazás-ügyben egyelőre nem reagált, ám a gyár megépülését határozottan nem támogatják. Bencze János országgyűlési képviselő két hete arról beszélt, hogy az akkugyár a termálvíz-készletből nyerne lítiumot, amit aggasztónak nevezett. A Magyar Kétfarkú Kutyapártnak nem volt megtalálható nyilatkozata a népszavazással kapcsolatban, e-mailben kerestük őket, amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi