Az Európai Tanács elnöke szerint a demokrácia új ellenségei hasonlítanak 80 évvel ezelőttiekre.
„Elfogadhatatlan, hogy a zsidó emberek csak azért, mert zsidók, veszélyben érezzék magukat, hogy támadások érjék őket Európában” – jelentette ki Charles Michel, az Európai Unió tagországainak állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnöke a holokauszt nemzetközi emléknapján, csütörtökön.
Az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábor felszabadításának 77. évfordulójához kapcsolódóan kiadott közleményében Charles Michel hangsúlyozta: a soá tanulságai ma időszerűbbek, mint valaha, mindenekelőtt azért, mert a zsidó emberek fenyegetve érzik magukat. Kijelentette, a demokráciát nap mint nap ápolni és védeni kell.
Ezek közé a gyűlöletbeszéd, a szélsőségesség, a másik elfogadásának elutasítása, az összeesküvés-elméletek tartoznak, amelyek – mint írta – beszivárognak a társadalmakba, a mindennapi életbe, és beszennyezik a közösségeket. Hangsúlyozta: az holokauszt áldozataira emlékezés nem elég, cselekvésre van szükség, ami az elfogadás elutasítása elleni küzdelemmel kezdődik. „Közömbösnek lenni a gyűlöletbeszéddel és a diszkriminációval szemben közömbösséget jelent az emberiséggel és a demokráciával szemben is” – mondta. „Cselekedni kell, ahogy az Európai Unió teszi: harcol a demokrácia és az alapvető értékek ellenségei ellen” – tette hozzá az Európai Tanács elnöke.
Lapunk rendszeresen beszámol arról, hogy egyre nagyobb problémát jelent Európa nyugati felén a fokozódó antiszemitizmus. Németországban májusban a gázai konfliktus kapcsán például palesztinpárti tüntetéseken izraeli zászlókat égettek, Hollandiában megrongáltak egy holokauszt-emlékművet az újabb szentföldi konfliktus miatti tüntetések során. Ebben a tavaly februári cikkünkben pedig érdekes hírcímeket gyűjtöttünk össze, amelyek még néhány éve is elképzelhetetlennek számítottak volna Nyugat-Európában. Ezzel szemben a tapasztalatok és a statisztikák is azt bizonyítják, hogy a közép-európai zsidóság sokkal nagyobb biztonságban él a nyugat-európaihoz képest. Köves Slomó novemberben úgy nyilatkozott lapunknak, hogy hazánk az egyetlen uniós tagállam, ahol javult a zsidóság biztonságérzete.
Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője közleményében kijelentette: soha senkinek sem szabad elfelejtenie a nácik által elkövetett atrocitásokat és az áldozatokat. „A világ minden államának tisztelnie kell a holokauszt minden áldozatát, és el kell ítélnie a holokauszt tagadását, bármifajta torzítását, továbbá oktatási programokat kell kidolgoznia, hogy megakadályozza a népirtások megismétlődését” – írta.
„Kötelességünk őrizni az áldozatok emlékét. Tartozunk ezzel a holokauszt áldozatainak, a túlélőknek és a jövő nemzedékeinek” – tette hozzá az uniós diplomácia vezetője. Az auschwitzi tábort 1945. január 27-én a Vörös Hadsereg I. Ukrán Frontjának katonái szabadították fel. Ezt a napot az ENSZ Közgyűlése 2005. november 1-jén a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapjává nyilvánította.
(MTI)
Nyitókép: MTI/EPA/Julien Warnand
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
A tettek mezejére léptek.
Az Euractiv Magyarországra pusztán technikai akadályként tekint.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
A szombati nap legolvasottabb hírei a Mandineren.
Valójában az fáj a Politicónak, hogy Magyarország is megúszta az európai gigahitelt.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
2,3 milliárd eurót utaltak Ukrajnának.
Erről Bölöni László beszélt a szegedi háborúellenes gyűlésen.
