Előválasztás: statisztaszerepre kényszerül Márki-Zay mozgalma

Egyre nyilvánvalóbb, hogy a különböző civil szervezeteknek, mozgalmaknak az a követelése, hogy ők is meghatározó politikai szerepet kapjanak az előválasztás folyamatában, nem fog megvalósulni, a pártok háttérbe szorítják a kívülről jövő próbálkozásokat. A technikai lebonyolításban ugyan részt vehetnek, de ennél sokkal komolyabb lapot nem osztanak nekik.

Pedig a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) 2018 őszén épp azért jött létre, mert – mint fogalmaznak a honlapjukon – „hisznek abban, hogy egy új politikai kultúrára van szükség, amelyhez minden tisztességes és változást akaró magyar ember csatlakozására számítanak”. Felvázoltak 12 programpontot is, leginkább közhelyes követelésekkel. Két igazi konkrét elvárásuk van, hogy minél előbb vezesse be Magyarország az eurót és, hogy „védjük meg határainkat az illegális bevándorlóktól és az Orbán által betelepített letelepedési kötvényes bűnözőktől”.

Idegenkedve fogadták őket

A céljukat egyébiránt úgy határozták meg, hogy a „2019-es önkormányzati választások után a 2022-es országgyűlési választáson is minden településen, minden egyes országgyűlési választókerületben egy hiteles képviselőjelölt nyerje el a helyi közösségek bizalmát”. Tehát azt szeretnék, ha a sok kompromittálódott, elkoptatott pártpolitikus helyett nem lejáratódott, tiszta civil indulna el, s reményeik szerint győzne is az előválasztáson, abban bízva, hogy ők jövő áprilisban eséllyel szállhatnának szembe a fideszes jelöltekkel.

Karácsony Gergely főpolgármester a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli, a koronavírus-járvány elleni védekezés erősítéséért összehívott ülésén a Városházán 2020. szeptember 14-én. (MTI/Koszticsák Szilárd)

Az ellenzéki pártok kezdetben kissé idegenkedve fogadták őket, hiszen konkurenciát jelentenek, ám végül beleegyeztek az indulásukba az előválasztáson, ám azzal a feltétellel, hogy előre meg kell határozniuk, melyik frakcióba ülnek be, ha a parlamenti választáson is győznek. Ez ellen a mozgalom elnöke, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester tiltakozott, mondván, ezzel épp a függetlenségük, a civilségük szenved csorbát. Ám a „hivatásosok” nem engedtek, s abba a Márki-Zay-féle kompromisszumos ajánlatba sem mentek bele, hogy akkor tegyék a megjelölt képviselőcsoportot tartalmazó dokumentumot letétbe, és csak a választás után hozzák nyilvánosságra.

bár ez inkább politikai demonstrációnak tűnik, mintsem valóságos, konkrét tevékenységbe fogó szervezetnek.

A hódmezővásárhelyi polgármester leszorult a dobogóról

Márki-Zay Péter is értelemszerűen független civilnek aposztrofálja magát, így szeretne miniszterelnök-jelölt lenni, s ezt már hónapokkal ezelőtt be is jelentette. Azzal érvelt maga mellett, hogy ő sikeres politikus, hiszen kétszer is sikerült győznie egy echte fideszes fellegvárban. Ráadásul ő nemcsak az ellenzéki térfélen lehet népszerű, hanem esetleg a kormánypártok szavazói között is – vagy legalábbis őt utálják a legkevésbé –, lévőn többgyermekes keresztény, konzervatív értékrendű ember, aki küzd a korrupció ellen, s nemcsak ígéri az elszámoltatást, hanem meg is teszi. Legalábbis ez az imázsa.

Ám a riválisai egyre inkább kezdték elvinni a show-t, először Fekete-Győr András és Jakab Péter, később Dobrev Klára, most pedig Karácsony Gergely. Így nem meglepő, hogy a közvélemény-kutatások alapján a hódmezővásárhelyi polgármester leszorult a dobogóról. A jelenlegi állás szerint meglepő lenne, ha bekerülne az előválasztás második körébe.

Ám az egyéni választókerületekben induló civilek is – néhány kivételtől eltekintve – inkább arra lesznek jók, hogy növeljék a létszámot és ezzel próbálják komolyabbá tenni az egyébként előre lemeccselt procedúrát. Egyébként sincsenek eddig túl sokan, mindössze 24-en,

A 12. kerületben indul például Káncz Csaba nemzetközi politikai szakértő, lokálpatrióta, a 6-7. kerületben Almási-Kecskés Gusztáv jogász-közgazdász, akik lehet, hogy jó szakemberek és a szűkebb közösségükben szereztek némi ismertséget, de nehezen képzelhető el, hogy komoly esélyük lenne az ismert pártpolitikusok – a Hegyvidéken a DK-s Komáromi Zoltán, illetve a momentumos Hajnal Miklós, Erzsébet- és Terézvárosban pedig a DK-s Oláh Lajos, a jobbikos Beleznay-Kerék Zsuzsa, a momentumos Tompos Krisztián és a párbeszédes Kocsis-Cake Olivió – ellen. A józsefvárosi Csordás Anett a pedagógusként, közösségszervezőként, oktatási és fogyatékosügyi szakértőként ismert aktivista viszont megnehezítheti a DK-s Manhalter Dávid dolgát.

S hasonló a helyzet vidéken, egy-két (volt) polgármester és alpolgármester (Bozsolik Róbert Bátaszék polgármestere Szekszárdon, Alpár György Drávaszerdahely polgármestere Szigetváron), önkormányzati képviselő (Kiss Krisztián Tiszavasváriban), helyi szinten talán ismert értelmiségi (Simon Gábor Imre rádiós Pécs 2-ben), roma polgárjogi aktivista (ifj. Bogdán János Bicskén) száll ringbe. Márki-Zay egyébként elindul egyéni választókerületben is, Hódmezővásárhelyen kétségkívül ő az esélyes, hacsak nem gondolják úgy a választópolgárok, hogy hűtlen lenne a városukhoz. Ettől függetlenül sem várható, hogy a DK-s Mucsi Tibor akár csak meg is szorongathatja.

Szabó Tímea, mögötte Fekete-Győr András, Hadházy Ákos, Székely Sándor DK-s országgyűlési képviselő és Szél Bernadett független képviselő (b-j) az MTVA-székház előtti kormányellenes tüntetésen 2018. december 17-én. MTI/Mohai Balázs

Nem tudtak dönteni Kálmán Olga és Tordai Bence között

Bár az MMM saját jelöltjének tekinti Szél Bernadett (Budaörs), Hadházy Ákos (Zugló) és Mellár Tamás (Pécs 1.) független képviselőket, ám ők enélkül is esélyesek lennének az előválasztáson, ráadásul a két volt LMP-st most a Momentum is a nevére vette. Bana Tibor jelenlegi honatyának – ő jobbikos volt korábban – melegebb a pite, neki Körmenden Szombathely volt polgármesterével, a most DK-sként politizáló Ipkovich Györggyel kell megküzdenie. Szintén parlamenti képviselő, az LMP frakciójában ül Hohn Krisztina, aki a Gémesi György-féle Új Kezdet (2018 előtt alakult egy ilyen párt is, mára legfeljebb papíron működik) nevében kéredzkedett fel a zöld párt listájára, s jutott be az Országgyűlésbe, ő Gödöllőn próbálkozik.

Az, hogy az MMM kénytelen volt eltérni eredeti célkitűzésétől, az is jelzi, hogy számos helyen pártjelöltet támogat, tehát velük szemben nem indít jelöltet. Abban legalább konzekvensek, hogy mind a hat pártnak van olyan politikusa, aki maga mögött tudhatja a civileket is, ám ami érdekes és talán nem is véletlen, a legtöbben jobbikosok (Stummer János Békéscsaba; Szilágyi György Budapest, 17. kerület; Káló Gergely, Dunaújváros; Lukács László György, Karcag; Ander Balázs, Barcs; Steinmetz Ádám, Marcali; Rig Lajos, Tapolca).

Kunhalmi Ágnes (MSZP) a 18. kerületben, Schmuck Erzsébet (LMP) Nagykátán, Szabó Tímea (Párbeszéd) Óbudán. A DK erős embere, Varjú László Újpesten szintén civil hátszélhez is jut. Érdekes, hogy az MMM nem tudott vagy nem akart választani a 2. kerületben a DK-s Kálmán Olga és a párbeszédes Tordai Bence között.

Szerettük volna megkérdezni a mozgalom kitalálóját, elnökét, Márki-Zay Pétert, hogyan látja, az MMM mennyire tudja érvényesíteni az eredeti elképzeléseit, de a többszöri ígérete ellenére sem állt végül kötélnek.

Így látja az elemző

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint a baloldali előválasztás menetrendje a kiszivárgó információk szerint már el van döntve, annak a győztese Karácsony Gergely lesz. Az sem elképzelhetetlen, hogy már az első fordulóban kihirdetik a győztest, hiszen ha Karácsony 50 százalék feletti arányt tud felmutatni, akkor már nem tartanak második fordulót.

Az elemző lapunknak elmondta, minden várakozás szerint egyébként, ha mégis lenne második forduló, akkor oda Dobrev Klára, Jakab Péter és Karácsony Gergely jut majd be, és mivel

várhatóan ebben az esetben Dobrev Klára majd visszalép Karácsony Gergely javára.

Deák Dániel úgy látja, Márki-Zay Péter és az MMM várhatóan nem rúg majd labdába a pártok mellett, így a polgármester az esélytelenek nyugalmával futhat neki a miniszterelnök-jelöltek versenyének. Egy ilyen előválasztási folyamatban ugyanis azok tudnak sikeresek lenni, akik mögött országos szervezettségű és nagy aktivistahálózattal rendelkező párt áll.

Márki-Zay a miniszterelnök-jelöltséget csupán arra használja fel, hogy ott helyben,

a balliberális pártok nem is indítanak abban az egyéni választókörzetben komolyan vehető ellenjelöltet vele szemben. Abban reménykedik a jobboldaliságával kérkedő polgármester, hogy a miniszterelnök-jelöltek előválasztása körüli sajtóvisszhang majd plusz támogatókat hoz neki helyben, annak köszönhetően nyerni tud a Hódmezővásárhelyet is magában foglaló választókerületben.

Két szék között a pad alá?

„Ugyanakkor miután Lázár a 2018-as választáson közel 53 százalékos győzelmet aratott, nagyon nehéz dolga lesz Márki-Zaynak, így könnyen lehet, hogy amellett, hogy hatalmasat bukik a miniszterelnök-jelöltek között zajló előválasztáson, majd a 2022-es parlamenti választáson is leszerepel. Így az sem elképzelhetetlen, hogy két szék között a pad alá esik majd, hiszen a választási vereséget követően a hódmezővásárhelyi pozíciója is jelentősen meggyengülhet, mivel bukott politikusként lényegesen nehezebb dolga lesz majd a város élén” – vélekedik az elemző.

Nyitókép: Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármester a Momentum Harcra Magyar! Tüntetés a jövőnkért! címmel szervezett tüntetésén a Kodály köröndön 2018. május 1-jén. (MTI/Balogh Zoltán)