Levélben fordult a kisvállalkozókhoz Karácsony Gergely, kérve, hogy az iparűzési adójuk kormány által elengedett részét is fizessék meg a Fővárosi Önkormányzatnak. A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara ezzel szemben további lépéseket vár az érintett szektorok megsegítésére a Városházától, és azt javasolja: azon vállalkozások, akiknek erre módjuk van, az igénybe vett adókedvezményt, vagy annak egy részét ajánlják fel a nehéz helyzetbe került budapesti vállalkozásoknak. Nagy Elek elnök nyilatkozott lapunknak.
Az Orbán-kormány döntése nyomán az egyéni, kis- és közepes vállalkozások helyi iparűzési adója, vagyis az IPA idén a felére, kettőről egy százalékra csökken. Ezt a sarcot a cégek az önkormányzatoknak fizetik, de fontos megjegyezni, hogy nem a nyereségből, hanem a bevételből. A huszonötezer főnél kisebb településeknek, ahol egyébként arányaiban a legtöbb ilyen kisvállalkozás működik, a kormány automatikusan megtéríti a kieső bevételt. A nagyobbakkal egyeztetés indult a kompenzációról. Csütörtökön Budapest első embere is a Miniszterelnökségen járt.
Levél Karácsonytól
Karácsony Gergelynek mindenesetre nem tetszik a kedvezmény, az önkormányzatok kivéreztetéséról beszél, a napokban pedig levelet küldött a fővárosi vállalkozásoknak, s egy kéréssel fordult hozzájuk. Közölte: a közszolgáltatások jelentős körét a Fővárosi Önkormányzat biztosítja a vállalkozások és a polgárok számára, amelynek a legfontosabb forrása a helyi iparűzési adó. Ez a bevétel szükséges ahhoz, hogy zavartalanul működjön a tömegközlekedés, a folyamatos ivóvíz-szolgáltatás, hogy elszállítsák a szemetet, a szennyvizet, hogy eltakarítsák a havat, részletezte a párbeszédes politikus.
Megjegyzés: a szemétszállításért, a csatornázásért vagy épp az ivóvízért valamennyi budapesti lakos, illetve cég havonta fizet. Ez a rezsi. „Az IPA felezésének azonban könnyen lehet az a hatása, hogy a fővárosi közszolgáltatások finanszírozása már ez év vége előtt ellehetetlenül, ami rontja a gazdasági kilábalás esélyeit, ezzel a vállalkozások kilátásait is” – fenyegetett levelében a főpolgármester.
„Ha vállalkozása szempontjából nem okoz komoly problémát a teljes összegű iparűzési adó befizetése, és meg tudja tenni azt, hogy nem él a kedvezmény lehetőségével, akkor azzal azt segíti, hogy
a fővárosi közszolgáltatások az Ön vállalkozása és munkavállalói számára továbbra is biztosítottak legyenek”
– zárult az írás. Az akció neve Adom az adóm.
A vállalkozások védelmében
Karácsony Gergely még mindig olyan, mint aki nem érti, hogy a budapestiek pénze nem az övé, hanem a fővárosi embereké – reagált a fővárosi Fidesz. Mint közölték, visszatetszőnek tartják a főpolgármester levelét. „Tisztázzuk: a koronavírus-járvány gazdasági hatása leginkább a kis- és középvállalkozásokat érinti negatívan, ezért döntött a kormány az IPA-kedvezmény lehetőségéről. Mindannyiunk érdeke, hogy a hazai KKV szektor megőrizze működőképességét, mert ők mozgatják a gazdaságot a mindennapokban” – részletezte a kormánypárt.
A Fidesz részéről Karácsony levelét azért is tartják különösen képmutatónak, mert miközben a főpolgármester egyik kezével pénzt kér a nehéz helyzetbe került vállalkozásoktól, addig a másik kezével több száz milliót szór ki az ablakon: ötmilliárd forinttal többet fizetnek az adófizetők a Lánchíd felújításáért, egy év városvezetői szerencsétlenkedés után ennyivel jár jobban a munkát elnyerő A-Híd Zrt., a BKV reklámtendere miatt 120 millió forintos bírságot fizetettek ki a fővárosi emberek, mert a közlekedési vállalat vezetése nemet mondott egy jogszerű és kedvezőbb szerződés megkötésére. Továbbá emiatt csak tavaly 1 milliárd forinttal kevesebb pénz folyt be a vállalat kasszájába.
Hozzátették, legutóbb szintén szabálytalan szerződés miatt újabb ötmilliós bírságot kapott a BKV a multifunkciós tehergépjárművek közbeszerzése kapcsán, eközben a kormányt bíráló plakátkampányra több tízmillió forintot költöttek Karácsonyék
Buzdít a kamara
Megkerestük a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamarát (BKIK), mit szólnak a főpolgármester eljárásához, illetve mit tanácsolnak a vállalkozásoknak. Nagy Elek elnök úgy fogalmazott, nagy bajban mindig azoknak kell juttatni elsősorban támogatást, akiknek erre a legnagyobb szükségük van, márpedig jelenleg főleg a vendéglátásban és a turizmusban tevékenykedő, illetve ahhoz kapcsolódó vállalkozások vannak a legnagyobb bajban.
„A kormánynak, illetve az önkormányzatoknak az egyik fontos feladata, hogy segítse ezeket a vállalkozásokat, ők maguk bármilyen nehéz helyzetben is lennének, a fent említett vállalkozások problémái még nagyobbak. Ezért a BKIK álláspontja az, hogy azon vállalkozások, akiknek erre módjuk van, az igénybe vett adókedvezményt, vagy annak egy részét ajánlják fel a legnehezebb helyzetbe került budapesti vállalkozásoknak. Erre meg kell teremteni a megfelelő intézményi formát. Ne felejtsük: csak Budapesten a kis- és középvállalkozói szektor félmillió embert foglalkoztat. Ezen kívül a nagy önkormányzatoknak, mint amilyen a fővárosi is, lehetősége van tárgyalni a kormánnyal a kompenzációról” – magyarázta az elnök.
Nagy Elek további felvetésünkre kifejtette, a sajtóban különböző számok jelentek meg, de nyilvános statisztikai adatok híján nehéz megbecsülni, mekkora összegekről van szó. „A Főváros esetében 20 milliárd körülire becsüljük az összeget. Tekintettel arra, hogy az iparűzési adó fele egységesen lett elengedve, ez különböző mértékben érinti a vállalkozásokat, ezért is van szükség kiegészítő támogatásokra. Ebben elsőnek a kormány lépett, de
örömmel láttuk, hogy a fővárosi önkormányzat is tett lépéseket, reméljük, ezeket továbbiak követik majd”
– fűzte hozzá diplomatikusan a BKIK elnöke.
Az érdekvédő szervezet egyébként legutóbb február 3-án fogalmazta meg javaslatait, Nagy Elek szerint ezekhez továbbra is tartják magukat. Akkor felidézték: novemberben nem sikerült felülemelkedni a politikai vitákon, ezért nem tudott létrejönni az az októberben általuk javasolt, ötvenmilliárdos Budapesti válságkezelő alap, amelynek első lépéseként a fővárosi önkormányzattal közösen hoztak volna létre egy 25 milliárdos alapot. Felvetették továbbá, hogy az alapba azok a cégek is utalhatnának összegeket, amelyek nem élnek az IPA-kedvezménnyel, vagy olyanok, amelyeket kevésbé rázott meg a válság, és szolidaritásból adományoznának.
Vagyis a BKIK szerint nem a fővárosnak, hanem a különösen is nehéz helyzetben lévő vállalkozásoknak kellene juttatni azt a forrást, amelyért most Karácsony Gergely „kuncsorog” levelében.
Előnyben a nagyvárosok
Szalai Piroska munkaerő-piaci szakértő szerint a nagyvárosok IPA-befizetéseiben
Budapesten a 2015-ös adatot ismerem, akkor az egymilliárdnál nagyobb cégek adták a város teljes IPA-bevételének 70 százalékát, a százmillió alatti cégek pedig mindössze 3,7 százalékot jelentettek a fővárosnak. Ebből az adatból becsültem a korábbi posztomban, hogy a fővárosban legfeljebb 10 százalékos kiesést jelenthet a kkv-k adójának felezése. A félrevezető kommunikáció ennek többszöröséről szól.
További adalék, hogy a KSH szerint 777 milliárd volt 2019-ben az országban az összes IPA-bevétel. Ebből 294 milliárd a fővárosé, ezen osztoznak a kerületek és a fővárosi önkormányzat. Most ebből legfeljebb 30 milliárd maradhat a kkv-knál, e kiesés kompenzációjáról kell elkezdeni a tárgyalásokat a kormánnyal, mutatott rá a szakértő. A nagyságrend érzékeltetésére: a Lánchíd felújítási költségei ötmilliárddal nőttek Karácsonyék miatt.
Nyitókép: Karácsony Gergely főpolgármester a Tour de Hongrie kerékpárverseny csapatbemutatóján a Novotel Budapest City szállodában 2020. augusztus 28-án. (MTI/Balogh Zoltán)
Most már tudjuk: a szivárványkoalíció - benne a Tisza Párttal – ha tehetné, Budapesten is eltörölné a rezsicsökkentést, és migránsokat telepítene be a fővárosi önkormányzat bérlakásaiba.
A HVG információi szerint Karácsony Gergely hiába hívott össze frakcióközi egyeztetést, a képviselők szinte egyetlen kérdésben sem jutottak megállapodásra, csupán irányokat szabtak meg, amelyek mentén szerintük a város működőképes marad.
Jelenleg a hazai a kkv-k 53,2 százaléka, míg a magyar lakosság 58,9 százaléka rendelkezik legalább alapvető digitális képességgel. Előbbi esetben elmaradunk, utóbbiban viszont meghaladjuk az uniós átlagot ám mindkét szegmensben előre kell lépünk – erről beszélt lapunknak Belényesi László, a Miniszterelnöki Kabinetiroda Európai uniós fejlesztések végrehajtásáért felelős helyettes államtitkára az ezt a célt szolgáló DIMOP Plusz program kapcsán.
Bécsben hatezernél is több konferenciát rendeznek egy évben, míg hazánk fővárosában nyolcszázat sem. Mit tud Bécs, miben fejlődhet Budapest? Utánajártunk.
A brüsszeli lap szerint a magyar miniszterelnök álmatlan éjszakákat okoz az uniós vezetőknek.
Nagy Ervin írása.
A magyar labdarúgó-válogatottra két rangadó vár a Nemzetek Ligájában, a szövetségi kapitány bennük bízik!
Egy második Trump-elnökség létfontosságú lenne Európa biztonsága és gazdasága szempontjából is.
