Filmet készített Magyarországról Piri Kati, a magyar származású holland munkáspárti EP-képviselő. Furcsa, de a kötelező orbánozáson túl a filmje nem a fasiszta kelet-európai latorállamról szóló, apokaliptikus hangvételű doksik táborát gyarapítja. Piri ráadásul leszögezte: mindig is büszke volt arra, hogy magyar, ez most sem változott. Tudósításunk.
Pezsgőzéssel kezdődött Piri Kati magyar származású holland munkáspárti EP-képviselő Magyarországról szóló dokumentumfilmjének pénteki bemutatója a nagykörúti Art+Cinema moziban, maga a filmvetítés viszont félórás késéssel indult: baleset történt a 4-6-os villamos vonalán, a szervezők megvárták az esetleges későket.
Orbánián túl, Európában
Mire egy nézőtársunk jóvoltából mindent megtudtunk a szerb és a horvát nyelv közötti, nem létező különbségekről, Ujhelyi István végre mikrofont ragadott. Felvezetőjében hangsúlyozta, hogy még ő sem látta az alkotást, emellett az EP-képviselők küzdelmes életébe is bepillantást nyújtott: miután
családja nagy derültségére legutóbb már a moziban is ösztönösen a biztonsági övet kereste.
Ujhelyi, Piri, Tüttő
A Hollandiába elszármazott és a helyi balos politikai közegben karriert építő Piri Kati a munkatársaival rakta össze a „Magyarország az orbáni világon túl” címet viselő alkotást, mint kifejtette, abból a célból, hogy bebizonyítsa, Magyarország nem csak az, amit a nyugati híradásokból látni.
Azt mindenképp Piri javára kell írhatjuk, hogy
a szörnyülködést méltánylandóan visszafogja a képviselőnő, viszont annál több benne az optimizmus hazánk jövőjével kapcsolatban.
Egyfajta országimázsfilmként is felfogható tehát Piri alkotása, célközönsége az európai értékeket valló, mérsékelt, felvilágosult holland polgár – igaz, ami igaz, ennél borzalmasabb emberfajta úgy kapásból nemigen jut az eszünkbe.
Piri a filmben ellátogat a Vas megyei Szergényre,, ahonnan édesapja 1956-ban Nyugatra szökött. (A filmből nem derül ki, de a képviselőnő egy interjúban elmesélte: apja a hetvenes években vakációra tért haza Magyarországra, itt ismerkedett meg szintén Vas megyei édesanyjával. Ő maga Celldömölkön született, egyéves korában az egész család kitelepült Hollandiába, de ezután is minden évben hazánkban töltötték a nyári szünidőt.)
Pirit láthatóan ellágyultan emlékszik vissza a szergényi nyarakra, ahogy az is egyértelműen lejött a filmből és az azt követő beszélgetésből, hogy büszke a gyökereire – az már más kérdés, hogy nem tud kikerülni bizonyos kliséket. Ilyen az a jelenet, amikor a füredi Tagore sétányon a Reprezentatív Magyar Nagycsaláddal találkozik, akik bizonyára a kormánypropaganda hatását hivatottak illusztrálni: a szülők Orbán migrációs politikáját méltatják.
Nota bene: teljesen intelligensen érvelnek a maguk álláspontja mellett,
Piri később holland munkatársával vitatja meg az elhangzottakat: utóbbi értetlenül rázza a fejét, a képviselőnő pedig arról beszél, szeretné megismerni a bennük munkáló „alapvető félelmeket”, amiért azt gondolják, hogy a bevándorlók megváltoztatják a kultúrájukat. (A Konrád György által emlegetett rotterdami skyline furcsa módon nem kerül szóba.)
A szülők ugyanakkor azt is kijelentik, hogy félnek az Európai Unió szétesésétől – a film ezzel (sok önhergelő ellenzéki publicistával szemben) tulajdonképpen elismeri, hogy a brüsszelezés nem csinál droidokat az emberekből. Piri a magyarok európai elkötelezettségét igyekszik bizonyítani: elmegy a Páneurópai Piknik helyszínére, ahol MSZP-s politikusokkal (értjük persze az iróniát) idézi fel, miért volt fontos az, ami ott 1989-ben történt. A Volt fesztiválon fiatalokat kérdezget európai identitásukról (válasz: nagyon európaiak!), egy romkocsmában pedig egy lánnyal beszélget, aki kifejti: az újabb nemzedékek már sokkal nyitottabban állnak például az olyan dolgokhoz, mint a melegházasság.
Piri ellátogat egy józsefvárosi cigány családhoz, elmegy Cserdibe, találkozik a kétfarkúakkal, sőt Ujhelyi Istvánnal is (ki képezné le ugye jobban az Orbánon túli valóságot, ha nem ő). Van remény – ez tehát a film hungaroprogresszív végkicsengése.
Piri Kati
„Vigyétek Sargentini elé az ügyet!”
A filmvetítés után mérsékelten izgalmas beszélgetés következett Ujhelyivel, Pirivel és a szocialista fregoliemberrel, Tüttő Katával. Piri elmesélte:
Amikor korábban magyar származásáról beszélt Hollandiában, mindig pozitív reakciókat kapott, mostanában viszont csak Orbán és a jogállamiság helyzete kerül szóba. Filmjével ezen szeretne változtatni, megmutatni, hogy milyen az igazi Magyarország. Egyben azokhoz a hollandokhoz is kíván szólni, akik Orbánra mutogatva bizonygatják, hogy rossz ötlet volt az unió 2004-es bővítése.
Piri azt is elmondta: egy hágai vetítés után egy magyar néző azon aggályát fogalmazta meg, hogy a film azt a látszatot kelti, hogy nincs is igazából baj Magyarországgal.
A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a hazaszeretet nem ellentétes az európai közösségben való gondolkodással, Magyarországnak pedig nincs köze az Orbán-kormányhoz. Ujhelyi felidézte: Judith Sargentini is ott volt a film amszterdami bemutatóján – ennek kapcsán Piri elmondta, hogy Sargentinit a magyar ügy miatt mindenki megismerte Hollandiában. Ujhelyiék Franz Timmermanst is méltatták, aki az Európai Bizottságban a leghangosabban tiltakozik az orbáni politika miatt, és a jogállamisághoz kötné az uniós forrásokat. Piri szerint az Unió nem volt felkészülve az illiberális demokrácia megjelenésére. Ujhelyi elárulta: eldőlt, hogy az európai parlamenti szocialista frakció csúcsjelöltje néhány hét múlva Budapesten, az MSZP kongresszusán fogja tartani az egyik első kampányrendezvényét. A szocialista képviselő azt jósolja: a kormánysajtó hamarosan minden erővel Timmermansra fog ráugrani.
Piri szerint probléma az „extrémjobb” terjedése Európában, az Unió mindig későn ébred rá a bajokra, de végül mindig sikerül jó irányba lökni az európai szövetséget. Elmondta: Orbán politikája egyes hollandok, különösképpen a Wilders-párti twitterezők körében is népszerű,
„Vigyék!” – jegyezte meg Ujhelyi, aki szerint eljöhet az a pillanat, amikor Orbán ki akar lépni az unióból.
Néhány néző is szólásra emelkedett: egyikük szerint a Ferihegyre irányuló légiközlekedés „holokausztot” idéz elő Budapesten. „Vigyétek Sargentini elé az ügyet!” – kérlelte Ujhelyiéket a férfi, a közönség azonban nem igazán értékelte a meghirdetett témához kevéssé kapcsolódó problémafelvetést.
Egy várpalotai lakos – Piri napsugaras optimizmusával élesen szembemenve – remegő hangon azt fejtegette, hogy nincs remény, „Orbánt lehetetlen kibillenti a hatalomból”, és akiknek ez lenne a dolguk, nem tesznek semmit. Arra is utalt, hogy a választást elcsalták.
Ujhelyi végül biztosította őt: „meg fogják roppantani” Orbán rendszerét.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
Ferenc pápa a béketörekvések folytatására bátorította Orbán Viktort a találkozójukon. A felek közti kapcsolat az utóbbi években intenzívvé vált, a miniszterelnök a keresztény értékek védelméért folytatott harcban az egyik legfontosabb szövetségesének tartja a szentatyát.
A kormányfő tárgyalást folytatott a megválasztott amerikai elnökkel, Elon Muskkal, aki a kormányzati hatékonyságért felelős elnöki tanácsadó testületet fogja vezetni, valamint Michael Waltz leendő nemzetbiztonsági tanácsadóval.
Az uniós tagállamok belügyminiszterei csütörtökön szavaznak Románia és Bulgária schengeni csatlakozásáról. Ha megszavazzák, a történelmi döntés az EU magyar elnöksége idején születik meg.
Íme a nemzetközi visszhang Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin tárgyalásáról.
A legjobb politikai barométer a világban a román politika mozgása: ahová áll, ott mindenképpen fordulat várható.
Nagy tervezgető vagyok. Tervezgető és álmodozó. Ez az álmodozás nem egy jó hírű kifejezés, mert leginkább valami olyasmit értenek alatta, ami felesleges, értelmetlen és hiábavaló. Elálmodozgat az ember, na persze. De nagyon ráérsz!
