Országszerte folytatódnak a megemlékezések a nemzeti ünnepen

86 dollárt nyertem egy órával otthon dolgozva. Meglepődtem, amikor a szomszédom azt mondta, hogy átlagosan 95 dollár, de most már látom, hogy működik. Most annyira szabadságom van, hogy én vagyok a főnököm ... Ez az amit csinálok .............>>>>> http://www.Money47.Com

Több, mellesleg zsidó származású történész rámutatott már, hogy sajnos a forradalomban voltak antiszemita incidensek, és az antiszemitizmuson, filoszemitizmuson keresztül kell vizsgálnunk elsősorban a forradalmat is, mint minden más történelmi eseményt. Azaz Isten népének tetsző volt-e? (nyilvánvalóan nem, hisz a kommunizmus egy szép zsidó eszme, mely ma is sokakat boldogít Koreától Kubáig) A zsidóellenesség elszórt jeleivel november 4-e, a második szovjet megszállás után találkozhattak az utcánjárók: röpcédulák és falfirkák árasztották a gyűlöletet. Az egyik változat: „Ki a hazaáruló zsidókkal az országból!” A legelterjedtebb szöveg: „Icig, nem jutsz el Auschwitzig!”, vagyis már itt, a hazádban pusztítunk el. 1957 februárjából való az a nemzeti ellenállásra buzdító röpirat, amelyet a Kék Párthoz (?!) köthető. „Tennivalók: mivel minden rossz mozgatója a zsidóság és a kommunista párt, ezért kórházba kell juttatni azokat a zsidókat, akik nem fizikai munkát végeznek, hanem a karhatalom tagjai, vagy hivatalokban ülnek, a párt működését pedig minden eszközzel akadályozni kell.” Kiskunmajsán a tanács zsidó begyűjtési felügyelőjét agyonverte a feldühödött tömeg. A legbrutálisabb ütlegelők lumpenek voltak, akik vagyontalanságuk okán eleve nem lehettek kárvallottjai az embertelen beszolgáltatási, rekvirálási akcióknak. Gáti hiába mondta ártatlannak magát, nem engedték közelébe a mentőket sem. Nyakánál fogva egy teherautó után kötötték, amely a szovjet hősi emlékműhöz vonszolta, ott felakasztották. Egyes források szerint Gátit már bántalmazása közben zsidózták, az ügyben kihallgatott tanúk többsége szerint azonban ávós tisztként, a sortűz felelőseként verték össze. Zsidó származására csak később derült fény. Jelen ismereteink szerint a lövetés és a főosztály elfoglalása közötti időben Gáti Gyula volt az egyetlen tiszt, akit a tömeg kézre tudott keríteni, akin bosszút tudtak állni. Valószínűtlennek látszik, hogy megkímélték volna az életét, ha nem lett volna zsidó. Nem világos, hogy Freimann Lajos mikor csatlakozott a Gáti alezredest bántalmazó, majd meggyilkoló csoporthoz, de tény, hogy a megölésekor már ott volt. A figyelem csak azt követően terelődött rá, hogy szót emelt a tömeg brutalitása ellen. Ekkor rárontottak, majd miután menekülni kezdett, üldözőbe vették. Freimann szálláshelyéig, a Kossuth szállóig jutott. Itt elfogták, verni kezdték, majd vissza vonszolták egy taxi után kötve a szovjet hősi emlékműhöz, amelyre Gáti mellé felakasztották. Hajdúnánásról 1944/45-ben több száz férfit hurcoltak el a szovjet megszállók. Ez volt az egyik kiváltó oka az 1956-os zavargásoknak. Egyes források szerint már az atrocitás kitörése előtt voltak olyanok, akik a kollektív bűnösség elve alapján „a” zsidók bűnének tartották az 1944/1945-ben történteket. ...Glücklich bántalmazása után az 1944/1945-ben történtek legfőbb felelősének tartott Schlosser Jenő ellen indultak, aki akkoriban a városi rendőrség politikai osztályának (az ávó elődjének) élén állt, kapcsolatot tartott a megszálló szovjet erőkkel, később pedig a szociális otthon vezetője lett. Őt azonban figyelmeztette valaki, ezért egyik szomszédjánál keresett és talált menedéket. Miután a tömeg nem akadt rá, a lakását dúlták fel. A tömeget innen valaki az ún. „zsidó utcába” vezette, ahol 1944-ben a gettó állt. Ezzel változott a Schlosser utáni hajsza antiszemita támadássá. Behatoltak a zsinagógába, majd az annak udvarán lévő lakásában bántalmazták Wiesel Bernát zsidó hittantanítót és feleségét, valamint Jakabovits Hermann saktert (rituális metszőt). A történtek hatására a zsidó lakosok pánikba estek, igyekeztek elrejtőzni. A zavargások a kora esti órákban sem csillapodtak. Továbbra is keresték Schlossert, de nem találták meg. A helyzet egyre fenyegetőbbé vált, különösen miután a tömeg feltörte (a zsidó származású) Nánási Lajosnak, a helyi vendéglátó-ipari vállalat vezetőjének a lakását. Itt pálinkát találtak, majd további, jelentős mennyiségű italhoz jutottak egy kocsma pincéjéből. A helyzet egyre kaotikusabbá vált. Egy csoport kifejezetten a zsidókra vadászott, mások kommunista funkcionáriusokat kerestek és támadtak meg, származásuktól függetlenül. A legveszélyesebb helyzet a zsidó Stuhlberger Dávid háza előtt alakult ki, akit a tömeg fel akart akasztani. A férfit, aki 1945 nyaráig a rendőrség politikai osztályán teljesített szolgálatot, felelősnek tartották az 1944/1945-ös elhurcolásokért. A tanácselnök, Szilágyi Gyula azonban fellépett a készülő népítélettel szemben. A tömeg beleegyezett, hogy Stuhlbergert a rendőrség vegye őrizetbe. (A férfit a tanácsházáról még az éjjel elengedték.) Október 26-a után súlyosabb kilengésekre már nem került sor.

Romániában mit ünnepelnek 56 -on? Semmit sem csináltak csak ültek a babérjaikon szokás szerint.

Lehet,hogy a többség aki nem a fideszre szavazott?