„Látható, hogy a kormány minden eszközzel harcol a Soros-szervezetek migránsbiznisze ellen, Strasbourgban is ezért fordultunk a (másodfokú tanácsként működő) nagykamarához” – mondta Völner, aki szerint „erkölcsileg is felháborító, hogy azért akarnak megbüntetni bennünket, mert betartottuk a schengeni szabályokat”. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a bíróság belátja, az elsőfokú ítélet a panaszosokat képviselő Helsinki Bizottság „közrehatása folytán, részben az általuk szállított szakvélemények és információk alapján, talán nem teljesen pontos tények ismeretében született meg”.
Völner kiemelte, a következetesség hiánya ezekben az ügyekben milliárdokba kerülne Magyarországnak, de kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy jelenleg nem folyik hasonló per a magyar bíróságokon, bár a Helsinki Bizottság részéről lehetnek ilyen beadványok. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha a nagykamara megerősíti az ítéletet, az államtitkár leszögezte: Magyarország tiszteletben tartja a nemzetközi jogi fórumok által hozott döntéseket, de ez nem jelenti azt, hogy a kormány ne kezdeményezne esetleg olyan jogi változtatásokat a nemzetközi szervezeteknél, amelyek a „valósághoz igazítanák” ezek tevékenységét, lehetővé téve Európa védelmét.
A két férfi 2015. szeptember 15-én nyújtott be menedékkérelmet Magyarország déli határán. A hatóságok több mint három héten keresztül a röszkei tranzitzónában tartották őket úgy, hogy nem tudtak továbbmenni, október 8-án pedig visszatoloncolták őket Szerbiába. Az EJEB márciusban elsőfokon kimondta, hogy ezzel az eljárással Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a kínzás tilalma és a hatékony jogorvoslat tekintetében is. Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.