Üdvözli az Emberi Jogok Európai Bíróságának döntését Magyarország, amellyel elfogadták a magyar kormány fellebbezését azon két bangladesi menedékkérő ügyében – közölte Völner Pál igazságügyi államtitkár
Magyarország üdvözli az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntését, amellyel elfogadták a magyar kormány fellebbezését azon két bangladesi menedékkérő ügyében, akiket a testület elsőfokú ítélete szerint 2015 őszén jogellenesen tartottak fogva, majd küldtek vissza Szerbiába – közölte Völner Pál igazságügyi államtitkár szerdai telefonos interjújában.
Az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára elmondta, hogy kezdetektől elutasították az EJEB elsőfokú ítéletét, miszerint az ügyben Magyarország több ponton is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, és ezért fejenként mintegy 5,8 millió forint kártérítést és perköltséget kell fizetnie a felpereseknek.
„Látható, hogy a kormány minden eszközzel harcol a Soros-szervezetek migránsbiznisze ellen, Strasbourgban is ezért fordultunk a (másodfokú tanácsként működő) nagykamarához” – mondta Völner, aki szerint „erkölcsileg is felháborító, hogy azért akarnak megbüntetni bennünket, mert betartottuk a schengeni szabályokat”. Az államtitkár reményét fejezte ki, hogy a bíróság belátja, az elsőfokú ítélet a panaszosokat képviselő Helsinki Bizottság „közrehatása folytán, részben az általuk szállított szakvélemények és információk alapján, talán nem teljesen pontos tények ismeretében született meg”.
Völner kiemelte, a következetesség hiánya ezekben az ügyekben milliárdokba kerülne Magyarországnak, de kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy jelenleg nem folyik hasonló per a magyar bíróságokon, bár a Helsinki Bizottság részéről lehetnek ilyen beadványok. Arra a kérdésre, hogy mi történik, ha a nagykamara megerősíti az ítéletet, az államtitkár leszögezte: Magyarország tiszteletben tartja a nemzetközi jogi fórumok által hozott döntéseket, de ez nem jelenti azt, hogy a kormány ne kezdeményezne esetleg olyan jogi változtatásokat a nemzetközi szervezeteknél, amelyek a „valósághoz igazítanák” ezek tevékenységét, lehetővé téve Európa védelmét.
A két férfi 2015. szeptember 15-én nyújtott be menedékkérelmet Magyarország déli határán. A hatóságok több mint három héten keresztül a röszkei tranzitzónában tartották őket úgy, hogy nem tudtak továbbmenni, október 8-án pedig visszatoloncolták őket Szerbiába. Az EJEB márciusban elsőfokon kimondta, hogy ezzel az eljárással Magyarország megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét a szabadsághoz és biztonsághoz való jog, a kínzás tilalma és a hatékony jogorvoslat tekintetében is. Az Európa Tanács égisze alatt működő bírósághoz az európai emberi jogi egyezmény előírásainak megsértésére hivatkozva lehet fordulni akkor, ha a panaszos már minden hazai jogorvoslati lehetőséget igénybe vett, és nem járt eredménnyel.
(MTI)
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
Rendkívüli ülés összehívását indítványozta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes.
A kérdőív online is kitölthető.
Állításuk szerint uniós tagállamok nem küldhetnek a hazájukba vissza szíriai menedékkérőt.
Az újvidéki tragédiát követő tüntetések mögött a nyugati hatalmakat sejti Aleksandar Vucic szerb államfő.
Amíg nem történik meg a méltányos rehabilitáció, addig nem lehet csodálkozni azon, hogy a ma létező négy pártból három jobboldali.
A parlament jóváhagyta az ügyészség kérelmét, hogy fosszák meg mentelmi jogától Herbert Kicklt.
„Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna egy biztonságos és kiegyensúlyozott állam legyen” – fogalmazott az államtitkár.
