Kaptunk pénzt Amerikából, nem keveset, sorry – így áll a külföldi támogatásokkal a szír repülős fake news sztorit benéző Magyar Hang
Utánanéztünk, hogy áll a TISZA Párt elnökével szoros kapcsolatot ápoló portál a külföldi „pályázatokkal”.
November óta csaknem megháromszorozódott azoknak az aránya, akik szerint a kormány külpolitikája elsősorban Oroszország érdekeit szolgálja: jelenleg a lakosság 26 százaléka vélekedik így, miközben kisebbségbe szorult az a vélemény, hogy magyar érdekeket szolgál a magyar külpolitika – derül ki a Publicus közvélemény-kutatásából.
A magyar külpolitikáról kérdezték a lakosságot a Publicus legfrissebb közvélemény-kutatásában, amelyet az intézet a Vasárnapi Hírek megrendelésére készített.
Kinek az érdekeit szolgálja a magyar külpolitika?
A megkérdezettek 26 százaléka mondta azt, hogy a kormány külpolitikája inkább orosz érdekeket szolgál: ezt novemberben még csak a lakosság 9 százaléka gondolta így.
Párhuzamosan jócskán csökkent azoknak az aránya, akik úgy látják: elsősorban a magyar érdekeknek megfelelően cselekszik a külpolitikai gépezet: a novemberi 57-ről 45 százalékra csökkent ez a tábor.
Azok aránya nem változott érdemben, akik Magyarország külpolitikai cselekvése mögött az EU-t (12, illetve 13 százalék) vagy az USA-t (3, illetve 2 százalék) sejtik.
Oroszország és Soros György a legveszélyesebbek
Azt is megkérdezték, hogy ki jelent a legnagyobb veszélyt Magyarország számára: ebben a kategóriában Oroszország és Soros György végzett az élen 42, illetve 37 százaléknyi igenlő válasszal. Az Oroszországot veszélyesnek tartók aránya tíz százalékponttal növekedett a novemberi felméréshez képest. Soros Györggyel kapcsolatban erről nincs adatt, mivel a milliárdosra novemberben nem kérdeztek rá.
Szintén növekedett az EU-t és az USA-t veszélyesnek tartók aránya is: előbbitől 29 százalék tart a novemberi 24 százalékhoz képest, míg Amerikát 22 százalék gondolja veszélyesnek; ez 4 százalékponttal több, mint a novemberben mért érték.
Nem merjük a magunk útját járni
Érdekes válaszok születtek az ország külpolitikai igazodását firtató kérdésre. Nagyon megosztott például a társadalom abban a kérdésben, hogy Magyarországnak lehet-e önálló jövője anélkül, hogy akár a Nyugathoz, akár a Kelethez közeledne: erre a kérdésre 49 százalék válaszolt nemlegesen, 47 százalék igenlően.
Az Oroszországhoz való közeledést az EU-val és az USA-val ápolt kapcsolatok hátrányára egyértelműen elutasította a nagy többség (75 százalék), míg az Egyesült Államokkal ápolt jó viszont, és általában a Nyugathoz való közeledést 81, illetve 66 százalék tartotta fontosnak.
Arra a kérdésre, hogy ha választani kellene, mely nagyhatalomhoz közeledjünk, a legtöbben (53 százalék) az EU-t jelölték meg, 26 százalék pedig ragaszkodott hozzá, hogy a saját utunkat járjuk. Oroszországhoz 8, az Egyesült Államokhoz 6 százalék igazodna.
Ezt a kérdést a pártszimpátiával is összevetették a kutatók. Az derült ki, hogy a szocialista szavazók a leginkább EU-pártiak: körükben 71 százalék jelölte meg az EU-t, mint igazodási pontot. A Fidesz szavazói között ez az arány 45, a jobbikosoknál 40 százalék. A szocialisták szimpatizánsai közül csak 13 százalék gondolja úgy, hogy Magyarországnak a saját útját kell járnia, míg a jobbikosok közül 32, a fideszesek körében 29 százalék vélekedik így. A Jobbik szavazói a leginkább orosz-orientáltak (17 százalék), őket követi a fideszes tábor 12 százalékkal. A szocialista szavazóknak csak a 2 százaléka barátkozna az oroszokkal.