Közvélemény-kutatás: az MSZP és a Jobbik fej-fej mellett

Lumpen proli vircsaft

TÚL A SZIMBOLIKÁN 2016-03-25 03:47 » Puzsér » írás / 15 / 31 Orbán kérjen bocsánatot! Vagy énekeljen rockoperát arról, mennyire szánja-bánja, hogy vénségére Kádár lett! Ha megteszi, sem számít semmit. Orbán elsőrangú médiafelület, amely minden helyzetben azt hirdeti, ami pártjának a legtöbb szavazatot, bizalmasainak a legtöbb pénzt hozza. Izgalmas helyzet persze akkor sem adódik, ha a két fenti szempont konfliktusba kerül: a kormányfő ilyenkor tíz esetből kilencszer a pénzt választja. A túlélés és zsákmányszerzés modern mestere gátlások nélkül provokál: a gazdatestezés, a Soros-ügynöközés, a patikamérlegen kimért polgárháborús bujtogatás nem a híveknek szól - őket az e célra tartott Kövér vagy Bayer bármikor kielégíti. A miniszterelnök az ellenzékét radikalizálja, hogy 2018-as kihívója nehogy a polgári centumból érkezzen, inkább Gyurcsány köpönyegéből kerüljön elő valami Orbán-fóbiás szerencsétlen, aki majd elriasztja a politikától azokat a tömegeket, akiknek elegük van a Nemzeti Együttműködés Rendszeréből, viszont nem hajlandóak megszavazni annak baloldali kiadását sem. Habony Árpád azért alkotta meg ezt a kommunikációt, hogy a kurvaanyázás és mocskos patkányozás közegében tényszerű bírálatra vagy polgári alternatíva felmutatására ne legyen lehetőség. A március tizenötödikei ünnepségek egyikén két őszes figura fennhangon mocskolja és fenyegeti egymást - övék az utca, övék a kommentfal, övék a politika, mert akiben cseppnyi jóérzés van, menekül. Ki kíváncsi Navracsisra, Hillerre vagy Schifferre, amikor két agresszív alkoholista épp versengve okád egymásra vért és epét? A polgárháborús retorika célja ugyanaz, ami a bulváré: a nyilvánosság tereiről kiszorítani mindazt, ami érvényes vagy érdemleges. A tanárok be is sétáltak a csapdába: szimbólumokkal politizálnak, holott a kockás ing már épp elég jó szimbólum volt, de mert alaposan megtanította nekik Orbán, hogy szimbólumból sosem elég, most szimbolikus bocsánatkérést várnak, amit ha nem kapnak meg, szimbolikus sztrájkot rendeznek egy teljes órára. Minden civil mozgalom halálra van ítélve, míg vezetői politikust játszanak. A civilek ellenfele nem a kormány, hanem a politikai osztály - nem pusztán a Fidesz meg a KDNP, hanem az az MSZP és DK, amelyek korruptsága és alkalmatlansága miatt se formát, se arcot nem tudnak adni a saját ellenállásuknak. Képtelenek kiállni a jó ügyekért, legfeljebb odadörgölőzni egyikhez-másikhoz, pár csepp váladékkal megjelölni, aztán várni a miniszteri vagy államtitkári kinevezést. A civil ellenállás feladata ma az volna, hogy kikényszerítsen egy új polgári tömörülést, egy professzionális pártot, amely nem hajlandó fölvenni az ezredszer arcába dobott kesztyűt sem - nem megy bele a huszadik század sérelmeinek felöklendezésébe, és az azokon való terméketlen kérődzésbe: nácizásba, zsidózásba, Horthy-szobor avatásba, megszállási emlékművezésbe, semmiféle szimbolikus ügybe. Nem hagyja provokálni magát, nem enged a polgárháborús uszításnak, hanem kérlelhetetlen tényszerűséggel leplezi le a hazugságot, a tolvajlást, a nemzeti giccsbe öltöztetett nyers önkényt - s mindezt nem a balliberális szekta, hanem a teljes magyar társadalom kedvére és javára teszi. Nem azt hirdeti, hogy ha majd ő kerül hatalomra, milyen csodás világ lesz, hanem attól beszél, milyen intézkedésekkel garantálja majd, hogy belőle soha ne lehessen se Gyurcsány MSZP-je vagy DK-ja, se Orbán Fidesze vagy KDNP-je: ügydöntő érvényű népszavazás intézményével, politikai ciklusok maximalizálásával, kormányfüggetlen korrupció-ellenes ügyészség felállításával. Magyarországnak olyan vezetőkre van szüksége, akik vállalnak négy vagy nyolc évet a politikában, aztán jönnek vissza dolgozni közénk, akik a súlyosan toxikus és addiktív hatalmi szerepet nem életformának, hanem korlátozott idejű szolgálatnak tekintik. Ha lesz egy ilyen párt, akkor jogosan zúghat majd az „Orbán, takarodj!” - az végre nem jelképes aktus lesz, hanem valós és komoly tetemre hívása ennek a sötét, tolvaj rendszernek. Túl a szimbolikán vár ránk a valóság. fidesz orbán szimbólumok

Képzeld szétszedtem a Siemens terméket, mely pár hét használat után leégett (ez volt a 4.), nem az volt ráírva a benne lévő anyagra, hogy gyélajut B. CCCP, hanem Kína! Tisztában vagyok vele a kínaiak is képesek jót gyártani, de annak ára van és a Siemens már az olcsóságra játszik.

A fidesz nagy szerencséje, hogy egy olyan réteget sikerült maga mögé állítani, amelyiket nem nehéz a mélyhülyeségben tartani. Ezáltal stabil a szavazótábora. Madarat tolláról, pártotokat a szavazótáborukról....!