Összehívták a nemzetbiztonsági kabinetet, hogy döntsenek a határzárról

2015. október 16. 08:11

Orbán Viktor az EU-csúcs után azt mondta: péntek délutánra összehívja a nemzetbiztonsági kabinetet, hogy döntsenek a horvát határzárról. Hozzátette: amíg nincs döntés a török-görög határ lezárásáról, addig csak félsikert ér el az EU.

2015. október 16. 08:11

Féleredményt értek az uniós tagállamok vezetői az Európai Tanács ülésén, hiszen fontos lépést tettek afelé, hogy Törökországgal megállapodjanak, viszont nem döntöttek a görög-török határ lezárásáról – mondta Orbán Viktor miniszterelnök újságíróknak távozóban a pénteken virradóra véget ért csúcstalálkozóról.

A kormányfő kifejtette: az uniós állam- és kormányfők elfogadtak egy akciótervet arról, hogy miként lehet Törökországot érdekeltté tenni abban, hogy ne engedje a menekülteknek elhagyni az országot. Ez nem jelenti azt, hogy a megállapodás teljesen kész van, még szükségesek tárgyalások, de a felhatalmazást megadták, az irányokat kijelölték, és „itt sikert lehet majd elérni” – vélekedett.

Orbán Viktor ugyanakkor úgy látja, a tanácskozás másik fele sikertelen, mert nem tudni, mikor lesz valami ebből a tervből, és addig le kellett volna zárni a görög-török határt. A magyar javaslat mindig is az volt, hogy „menjünk le közösen délre”, és ott jöjjön létre az a határvédelem, amely tehermentesíti Macedóniát, Szerbiát, Horvátországot és Magyarországot is – emlékeztetett. Közölte: ezt nem tudták elérni, „továbbra sincs meg a szükséges erő, elszántság és politikai akarat, hogy a saját határainak megvédésére képtelen Görögországtól átvegyük teljesen vagy részlegesen a határvédelem felelősségét”. Mint mondta, a hatpontos magyar javaslat legfontosabb pontja görög viszonylatban most nem valósult meg, de Törökország ügyében történt előrelépés.

Pénteken döntés születik a horvát határ lezárásáról

Arra a kérdésre, hogy mikor döntenek a horvát határzár ügyében, a kormányfő közölte: péntek dél körül érkezik vissza Budapestre, ezt követően összehívja a nemzetbiztonsági kabinetet, amellyel kora délután megvitatják a helyzetet és meghozzák a szükséges döntéseket.

Orbán Viktor arról is beszélt, hogy rendészeti és határőrizeti szempontból minden feltétel megvan a horvát határzárhoz, azt a minőségű határvédelmet, amelyet a szerb-magyar határon már létrehoztak, azt ezen a szakaszon is teljesíteni tudják. Sőt annyiban előrébb is állnak, hogy az ülés előtt a visegrádi csoport kiadott egy közleményt, amelyben leírták, hogy mindegyik V4-es partner komoly felelősséget és segítséget vállal abban, hogy Magyarországnak ne egyedül kelljen megvédenie a határait – idézte fel. Úgy vélte, ez erősíti a kétoldalú kapcsolatokat ezekkel az országokkal, és nagy erőkkel fűzi szorosabbra a közép-európai együttműködést, továbbá mivel Európa határait védik, „ez jó Európának is”.

A miniszterelnök hangsúlyozta: „jó hír, hogy van az unióban négy olyan ország, amely képes nagyon komoly, nehéz kérdésben, határrendészeti kérdésben szinte feltétel nélkül a másik segítségére sietni”. Őszintén meg kell köszönni a lengyeleknek, a cseheknek és a szlovákoknak a segítséget, a népeknek és a kormányaiknak is – jegyezte meg.

Orbán szerint már akárhova húzhatunk határzárat, értünk hozzá

Orbán Viktor arra is kitért, hogy az ülésen volt egy pillanat, amikor „hirtelen fölélénkült a 28 miniszterelnök”, amikor az állandó áthelyezési mechanizmusról volt szó. Az Európai Bizottság az állandó migránsszétosztási mechanizmusra vonatkozó előterjesztését – amely egy indítvány, hogy jogszabály legyen majd belőle – már megküldte a nemzeti parlamenteknek, vagyis a magyar parlament foglalkozik ezzel és tárgyalni is fogja – mondta. Közölte: a kérdés csak az volt, hogy most a zárónyilatkozatban milyen hangsúllyal utaljanak erre a bizottsági kezdeményezésre, és ami benne van a dokumentumban, az „elfogadható Magyarország számára”.

A kormányfő a határvédelemmel kapcsolatban elmondta: „van egy képesség, amit elvesztettünk, mert nem volt rá szükség”, hiszen a délszláv háború után és amikor „az az álmunk volt, hogy nemcsak az európai kontinensen belül nem lesznek határok, hanem az unió szélén sem szükségesek ezek, gyakorlatilag ott leépültek a határőrségek, a fizikai határzárak eltűntek, vele együtt számos tudás is, hogy hogy kell, ha szükséges, hirtelen megvédeni egy határt”.

Kiemelte: „egy elveszett államvezetési képességet kellett visszaépítenünk a nyár során a szerb határ lezárásakor, hogy mit csinál egy állam, amikor úgy látja, hogy nem katonasággal, hanem rendészetileg kell megvédenie a határát, tehát nem egy fegyveres támadást kell elhárítania, hanem mondjuk föl kell tartóztatnia tömegesen belépni akaró, törvénysértő, illegális migránsokat”. Úgy fogalmazott, „ez a tudás nem volt meg”, de most már megvan, és „lényegében bármelyik szomszédunk irányába képesek vagyunk ezt a képességet rövid időn belül működtetni”.

Összesen 40 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
bookmark
2015. október 16. 10:37
Az EU- ban nem akarják meghallani, hogy a görög határoknál az északi határ is elkeríthető lenne. A bolgárok már építik a kerítést. A másik két országnak kellene segíteni.
Türelem
2015. október 16. 10:32
Többé nincs mire, kire várni, azonnal le kell zárni, még ma.
csuka
2015. október 16. 10:17
"Hét botrány, amit elsöpört a menekültáradat Ha elmennek a migránsok, visszajönnek a kínos ügyek? Orbán tudja: sikerült időt nyernie a menekültekkel szembeni kemény fellépéssel, de nem csak rajta múlik, megőrzi-e ezt a pozíciót. Ezeket a botrányokat kell elfednie ahhoz, hogy elkerülje a tavalyihoz hasonló forró őszt. 1. Állami földek átjátszása haveroknak. Ma már leplezetlenül folyik a Fideszhez közel álló személyek és vállalkozások kiszolgálása, ami a mezőgazdaságban egy új földbirtokos réteg kistafírozását jelenti. Még javában dübörgött a menekültellenes kampány, amikor szinte a fű alatt bejelentették, hogy 378 160 hektárnyi termőföldet hirdetnek majd meg, ez összesen 50 392 földrészlet. A kedvezményezettek azok lesznek, akik eddig is igen előnyös feltételekkel béreltek állami földeket, így tovább nő a kormánypárt köré szerveződő zöldbárók hatalma, illetve újabb klienseket köt magához a hatalom. Ezzel a döntéssel arra a titokra is fény derült, miből várt a költségvetés 169 milliárd forint privatizációs bevételt, ez a tétel ugyanis szerepelt a költségvetésben, ám ennél többet nem árultak el róla. A privatizáció várhatóan hasonló mutyiforgatókönyvvel zajlik majd, mint a földhaszonbérletek és a trafikkoncessziók esetében, ezért az ellenzéknek jó lehetősége lett volna kampányt indítani a privatizáció ellen, mondván, kiárusítják a magyar földet, ám a menekültügy forgatagában senki sem figyelt oda a szakmai és a politikai kritikákra. 2. Keményen maszatolják a háttérben a Quaestor-ügyet. Ez a botrány kiegészülve a Hungária Értékpapír Zrt és a Buda-Cash brókerház csődjével szinte kivédhetetlennek tűnt még tavasszal. Azóta szinte semmit sem tudunk arról, hogy Tarsoly Csaba miként magyarázta a 150 milliárdnyi fiktív kötvény kibocsátását, illetve, hogyan védi meg a mundér becsületét a Magyar Nemzeti Bank, amely mint felügyelő szerv finoman szólva sem látta el az ellenőrző feladatát. Matolcsy György MNB-elnök úgy szórja a pénzt az általa létrehozott alapítványokra és műkincsekre, mintha szó szerint rászakadt volna a bank. A menekültügy azért is jött jókor a kormánynak, mert rettentő hibákat vétettek a brókerbotrány kezelésében, ráadásul nem igazán sikerült elhitetni a közvéleménnyel, hogy Szijjártó Péter kebelbarátja tulajdonképpen Gyurcsány Ferenc bérence lett volna. Tarsoly Csaba semlegesítése nagy feladat lesz, igaz a hosszan elnyúló ügyészségi nyomozás lehetőséget ad a nyomok eltakarítására. 3. Nyomoznak Tiborcz István cégei ügyében. Orbán Viktor veje a korrupció legtipikusabb hazai megtestesítője. Orbán Ráhel férje annyi közbeszerzést nyert az utóbbi években, hogy jobbnak látta, ha lepasszolja a tulajdonában lévő Elios Zrt-t. Ettől függetlenül a Nemzeti Nyomozó Iroda a közbeszerzési eljárásokkal kapcsolatban „versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban bűntettének gyanúja miatt” eljárást indított, ismeretlen tettes ellen. Tiborcz nehezen védhető figura, hiszen még a felcsúti polgármesternél, Mészáros Lőrincnél is közvetlenebbül kötődik a miniszterelnök családjához, így gyors meggazdagodása erősen irritálta még a fideszes szavazókat is. 4. A kormányon és a Fideszen belüli torzsalkodások is homályba vesztek. A legélesebb szembenállást még a menekültügy sem tudta elfedni. Rogán Antal és Lázár János között most átmenetileg béke honol, ám Lázár lemondásnak lehetősége nyilván elgondolkodtatta a nagyérdeműt, hogy vajon mi is folyhat a legfelsőbb körökben, ha a kormány második embere ezzel fenyegeti a főnökét. Közben lemondott Hende Csaba honvédelmi miniszter és Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár is, de ne feledkezzünk meg Vida Ildikó NAV elnökről és Szabó László Zsoltról, aki a közmédia éléről távozott suttyomban. Ezeket a konfliktusokat nyilván nem enyhítette a migránsügy, legfeljebb elfedte. További fejcserék, lemondások, nyílt színi kakaskodások várhatók a kormányban az ősz folyamán. 5. Rogán Antal a belvárosi korrupciós lakásügyek ellenére megerősödve került ki a krízisből. Ezt valószínűleg annak az orbáni felfogásnak köszönheti, hogy minél jobban támadja az ellenzék és a sajtó az egyik emberét, annál inkább kiáll mellette. Hiába lett azonban politikai kabinetfőnök a frakcióvezetőből, tény, hogy polgármestersége idején durván korrupciógyanús módon játszották át a Lipótvárosi ingatlanvagyon jelentős részét a haveroknak. Az is a feledés homályába merült, hogy ismeretlen hátterű offshore cégek 51 milliárd forintot kaszáltak, a magyar állam pedig veszített a letelepedési kötvényen, amit a Pasa park ura vert át rohamtempóban a törvényhozáson. 6. Aggasztó a gazdaság gyengélkedése. Eddig is világos volt, hogy a magyar gazdaság teljesítménye leginkább attól függ, milyen intenzitással tudja a kormány lehívni az EU-s forrásokat. Most úgy tűnik, kisebb vákuum keletkezett ebben a gépezetben, a fejlesztési pénzek több okból is késnek. Egyrészt bizonyos kifizetéseket felfüggesztett Brüsszel felhasználási szabálytalanságokra hivatkozva, másrészt az új költségvetési ciklus még nem indult be annyira, ami megfelelő módon fűtené a gazdaságot. Gyenge éve volt a mezőgazdaságnak, 5 évnyi Fidesz-kormányzás után sem csökkent az államadósság, mely ellen már nem is harcol a kormány. Ugyanakkor a fenyegetések ellenére sem akarnak hitelezni a bankok, hiszen forrásaik döntő hányadát elvitték a devizahiteles mentőcsomagok és különadók. Nincsenek érdemi beruházások, a kiszámíthatatlan gazdasági és jogi környezet úgy taszítja a befektetőket, mint kacsa tolla a vizet. Senki nem fog olyan országba fektetni, ahol egy vállalkozást államosíthatnak, vagy vasárnapi boltbezárással, visszamenőleges törvénykezéssel, a piac újraosztásával csődbe taszíthatnak. Az viszont tény, hogy a kormány a tartalékot gyakorlatilag teljesen felélte, a migránsügyre úgy szórt el közel 60 milliárdot, hogy egy csomó állami feladatot a civilek, jótékonysági szervezetek és az egyházak végeztek el helyette. 7. A magyar fiatalok továbbra is hanyatt-homlok menekülnek az országból és eszük ágában sincs hazajönni. Ők jellemzően a nyelveket beszélő, magasan képzett, versenyképes tudással rendelkező fiatalok, akikre pont a legnagyobb szükség lenne itthon. Csak tavaly minimum 31.500 magyar távozott külföldre, másfélszer annyi, mint egy évvel korábban, vagyis gyorsul a kivándorlás üteme. Magyarország továbbra sem vonzó annak a generációnak, amelyiktől az ország jövője, eltartó képessége függ. Ez a valódi botrány!" /nyugati fény/
alex.leopardi
2015. október 16. 10:08
átbasszák a szlovéneknek
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!