NATO-főtitkár: Senki nem akar új hidegháborút

A NATO – közel egy hónappal ezelőtt hivatalba lépett – norvég főtitkára a Német Marshall Alapítvány nevű amerikai szervezet rendezvényén kifejtette: megtalálták a fokozott katonai jelenlét jogszerű módját, nevezetesen különböző tagországok katonái rotációs alapon, egymást sűrűn követő gyakorlatokon vesznek részt a térségben, miközben bizonyos hadtáp- és parancsnoki-vezetési infrastruktúrát is telepítenek a térségbe. Ezzel párhuzamosan a NATO több hajót vezényelt a Balti- és a Fekete-tengerre, valamint megötszörözte a keleti tagországok légterében a járőrözés gyakoriságát.

Oroszország – mondta Stoltenberg – igyekszik semmissé tenni az elmúlt időszakban elért eredményeket, próbálja akadályozni a demokrácia és a béke megszilárdítását Kelet-Európában, a NATO egyes partnerei pedig úgy érzik, hogy fokozott orosz nyomásnak vannak kitéve. A NATO azonban – szögezte le – nem érdekelt az ukrajnai válság továbbterjedésében, „a berlini fal leomlása után 25 évvel senki nem akar újabb hidegháborút”.

A NATO és Oroszország nem hagyhatja egymást figyelmen kívül, valamilyen viszony mindig lesz köztük – mondta az atlanti szervezet főtitkára. Szerinte ahhoz, hogy ez a viszony építő szellemű legyen, a NATO-nak gondoskodnia kell saját védelmi képességeinek megerősítéséről.

Jens Stoltenberg kiemelte, hogy az atlanti szövetség lényege továbbra is a kollektív védelem érvényesítése, és hogy szerinte az Európát Észak-Amerikával összekötő kapocsnak „sziklaszilárdnak” kell lennie. A védelmi költségvetéseket illetően az elsődleges cél – mondta -, az, hogy a tagországok ne csökkentsék azokat tovább, majd pedig igyekezniük kell, hogy elérjék a GDP 2 százalékában kitűzött célt.