Navracsics: Az EU nincs az ukrán helyzet magaslatán

Csak olyan rendezés képzelhető el Ukrajnában, amelynek során nem sérülnek a kárpátaljai magyarok érdekei – mondta Navracsics Tibor külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth rádió csütörtök reggeli műsorában. A miniszter ugyanakkor kiemelte: a helyzet nem a rendeződés felé halad, úgy tűnik, hogy a katonai cselekmények a jelenlegi szinten maradnak, de vannak eszkalálódásra utaló jelek is.

Úgy vélte, az uniónak óriási szerepe van az ukrán helyzet kezelésében, a rendezés előmozdításában, ezért nem szerencsés, hogy most éppen egy olyan kényes időszak van, amikor az előző Európai Bizottság mandátuma már kifutóban van, a következő bizottság pedig még nem alakult meg. Ezért kezdeményezőbbek egyes tagállamok Ukrajna kérdésében is, így például Németország, a balti országok vagy Lengyelország – mondta. Hozzátette: fontos azonban, hogy az EU mielőbb olyan közös álláspontra jusson, amely egységes magatartást tesz lehetővé a tagállamoknak.

A miniszter szerint az uniós külügyminiszterek jövő heti ülésének témája lesz a gázai konfliktus is. Közölte: a kétoldalú kapcsolatokban szinte mindig felmerül ez a kérdés, és Magyarország - európai partnereihez hasonlóan - azon az állásponton van, hogy a két félnek mielőbb a békés megegyezés felé kell elmozdulnia, hiszen a jelenlegi háborús helyzet fenntarthatatlan, „és nagyon borús jövőt vetít előre”.

Navracsics Tibor a magyar külképviseleti rendszer átalakításával kapcsolatban hangsúlyozta: az a fontos, hogy „magyar ember a világban védettség nélkül nem maradhat”. Olyan külképviseleti hálóra van szükség, amely lehetővé teszi, hogy ha a világ bármely pontján magyar állampolgárt baj ér, elérhető távolságban legyen a védelem – fogalmazott.

Minél racionálisabban akarják felhasználni az adófizetők pénzét – jelentette ki. Vannak országok, ahol a közvetettebb jelenlét is elég, máshol viszont határozottabban kell megjelennie Magyarországnak. Ezért összevonják a tallinni nagykövetséget a Helsinkiben lévővel, mert Tallinnban van magyar intézet, amely elláthatja a kulturális diplomáciai feladatokat, és Helsinki közel van – mondta. Hozzátette: emellett a nicosiai nagykövetséget is összevonják az athénival, amit szintén a földrajzi közelség tesz lehetővé. A külgazdasági érdekeknek megfelelően viszont új nagykövetséget nyitnak Quitóban és Ulánbátorban – ismertette. 

Megjegyezte: két konzulátust is akartak nyitni Romániában – Marosvásárhelyen és Nagyváradon –, de Bukarest ezt indoklás nélkül elutasította, ami példátlan két uniós tagállam és szomszédos ország között, a helyzet „harminc-negyven évvel ezelőtti állapotokat idéz”.