Miért jó nekünk, hogy Románia és Bulgária schengeni tagok lettek?
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
Angela Merkel német kancellár szerint nem kell feltétlenül teljes egyetértés az uniós tagországok vezetőinek körében ahhoz, hogy Jean-Claude Junckert jelöljék az Európai Bizottság elnökének, ugyanakkor meg kell őrizni Nagy-Britannia uniós tagságát.
Angela Merkel hétfőn Berlinben a grúz kormányfővel közösen tartott sajtótájékoztatón elmondta: azért dolgozik, hogy meglegyen a Juncker bizottsági elnökké jelöléséhez szükséges minősített többség az uniós tagországok állam-, illetve kormányfőit összefogó Európai Tanácsban.
Ugyanakkor a döntést „európai szellemben” kell meghozni, ami azt jelenti, hogy a lehető legnagyobb egységet kell létrehozni, hiszen „nekem például nem mindegy, hogy Nagy-Britannia az unió tagja-e” – tette hozzá a német kancellár.
Merkel eddig nem beszélt arról nyilvánosan, hogy a tanács akár teljes egyetértés nélkül, a döntést ellenző tagállamok leszavazásával is javasolhatja az Európai Néppárt csúcsjelöltjét bizottsági elnöknek, ha a testületben nem alakul ki a minősített többségi döntést megakadályozó úgynevezett blokkoló kisebbség. Az Európai Tanácsnak az Európai Parlamentnek kell személyi javaslatot tennie az Európai Bizottság elnöki tisztségének betöltésére. A tanács több tagja, köztük David Cameron brit és Orbán Viktor magyar kormányfő nem támogatja Jean-Claude Juncker jelölését.