Beijedtek Orbán javaslatától a németek, fel is mondták gyorsan a sablondumát
Orbán még mindig nem azt teszi, amit elvárnának tőle a németek.
Az ukrajnai helyzetet egy hasonló orosz üzleti ajánlat idézte elő, mint a paksi atomerőmű bővítéséről szóló szerződés, ezért a kormánynak át kellene gondolnia a keleti nyitás politikáját – mondta Meszerics Tamás.
Meszerincs szerint a keleti nyitás politikáját a paksi szerződés megkoronázta, amivel Orbán Viktor miniszterelnök súlyos lépést tett az orosz érdekszférába való integrálódás felé. Hozzátette: Putyin nem titkolt célja az eurázsiai integrációval a Szovjetunió létrehozása. Hibának nevezte azt, ha a kormány nem gondolja át „a keleti nyitásnak álcázott érdekfeladást”.
Meszerics Tamás azt mondta, Ukrajna polgárháborús helyzetbe sodródott, a szétesés határán áll, humanitárius katasztrófa felé közelít, és az ottani történések nagyon könnyen destabilizálhatják egész Kelet-Európát. Hozzátette, Magyarországnak fel kell készülnie az esetleges menekülthullámra, meg kell védenie a kárpátaljai magyarságot és Magyarország érdekeit is.
Szél Bernadett az atomerőmű bővítéséről szóló megállapodással kapcsolatban azt mondta, hogy továbbra sem lehet tudni, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin miben állapodott meg. Ha Orbán Viktor úgy gondolja, hogy ezek a szerződések rendben vannak, akkor miért fél megmutatni azokat? – kérdezte.
A társelnök szerint két háttéralku is „felsejlik” a szerződéskötés mögött, egyrészt Orbán és Putyin között, másrészt a Fidesz és a fideszes oligarchák között, hogy a baráti vállalkozói köröknek juttassák a szerződésben foglalt beszállítói megrendeléseket, ami nagyjából 1200 milliárd forintot jelent. Hozzátette: amíg nem kezdik el az építkezést, ez a bővítés nem lefutott játszma.