Gyurcsány már nem gondolkodik úgy, mint régen

„Nincs az a mennyiségű alapozó, amely eltakarná a Fidesz gazdaságpolitikájának arcán található ragyákat” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc pártja szerdai gazdaságpolitikai konferenciáján. Szerinte az infláció nem tartható, ahogyan a kamatszint és a monetáris politika sem, a költségvetési hiány pedig a kormány által várt 2,9 százalék helyett 3,5 százalék lesz idén, ráadásul még a magánnyugdíj-pénztári vagyon is csökkenti a hiány mértékét. Gyurcsány Ferenc szerint a hiány jelenlegi mértéke lényegében megegyezik a Gyurcsány-Bajnai-kormányok 3,9 százalékos hiányával, vagyis az ő kormánya 2008-ban jobb hiányt csinált, mint a mostani kabinet idén. Szerinte az infláció csak a „mesterségesen lenyomott, nem fenntartható” energiaár-csökkentés miatt ilyen alacsony.

Normálisak lesznek

Úgy fogalmazott: ha minden félévben 10 százalékkal csökkentik az áram árát, akkor 2018-ban már az áramszolgáltató fog fizetni a fogyasztóknak. Kiemelte: az elmúlt három évben csak megszorítás történt a költségvetési politikában. Példaként említette, hogy az egyetemek költségvetését a 2010-es 200 milliárd forintról 134 milliárd forintra csökkentették, hogy a családi pótlék összegét még az infláció mértékével sem emelték, illetve csökkentették a közmunkások bérét is. „Hátrább az agarakkal kollega, Magyarország nem jobban, hanem rosszabbul teljesít” – üzent a DK elnöke Orbánnak.

Gyurcsány Ferenc beszélt arról is: ha a baloldali összefogás nyer a parlamenti választáson, akkor bár van amiben másnaptól jobb lesz az élet, például szabadabb lesz az ország levegője, de nem lesz több pénz rövidtávon, ezért nem szabad több pénzt ígérni az embereknek. Azért sem szabad sokat ígérni, mert egészen biztosan kiigazításra lesz szükség, tette hozzá. Úgy vélte: Orbán Viktor a jelenlegi politikájával meg fog bukni, de az esetleg újonnan felálló Mesterházy-kormány sem fog tudni mindent megoldani, viszont „normálisak leszünk, megbeszéljük, elmondjuk az alternatívákat és megvitatjuk azokat”. Szerinte csak az a kérdés, hogy milyen áron lesz változás: kell-e ahhoz gazdasági, társadalmi válság, vagy elegendő lesz a Fidesz válsága.

Tanult a hibáiból

„Jobban járunk, ha elég buknia Orbánnak és pártjának, mintha buknia kell az országnak is” – fogalmazott. Beszélt arról is: szerinte két nagy hibát lehet elkövetni politikusként. Az egyik, hogy csak a választók rövidtávú igényeinek kielégítése jár a fejében. Ez rövid távon hatalmat eredményez és szerinte ilyesmivel kritizálják a mostani miniszterelnököt. A másik hiba, amihez szerinte ő maga is 2006 után időnként közel állt, ha a politikus úgy gondolkodik, hogy ő tudja, hogy mi a jó az embereknek, és hogy hogyan kell átalakítani az országot. Hangsúlyozta: ma már nem gondolkodik így, mert nem lehet tartósan a választók többségének habitusa, elvárásai ellen dönteni.

Szerinte ugyanakkor jelenleg Magyarország egy olyan ország, amelyben a magántulajdont lopásnak, a vállalkozást csibészségnek gondolják sokan, és amelyben az emberek kevésbé szeretnek kooperálni és versenyezni, inkább várják az állam megoldását, ezzel pedig gyökeresen ellentétes a baloldal gazdaságpolitikai programja. Kérdés - folytatta - hogy mi a helyes magatartás ebben az esetben, hiszen ha a szerinte jó gazdaságpolitikát képviseli, akkor nem választják meg. Úgy vélte: az a helyes megoldás, ha addig küzdenek, amíg nincsen meg ennek a politikának a többsége.

Nem ez az állam dolga

Kiemelte: mára megszűnt az alapvető gazdaságpolitikai konszenzus Magyarországon, amely nyugat-európai államok többségét jellemzi, mert túl messzire kerültek egymástól a politikai baloldal és jobboldal képviselői, és már az alapvető kérdésekben is vita van. Szerinte az államnak nem az a dolga, hogy mindenhova belépjen tulajdonosként akkor, ha valami problémát lát. „Ma Magyarországon nyers, fejletlen, törzsi viszonyokat előállító piacgazdaság van, ahol hiányzik az alapvető üzleti bizalom, az üzleti tisztesség, a rövid távú haszon hajtása a jellemző, az emberek szeretik megkerülni a normákat, állam pedig nem kiszámítható, hanem hódító” – fogalmazott a DK elnöke.