Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta: korábban híres politológusok – Paul Kennedy vagy Henry Kissinger – sem találták el a nemzetközi helyzet jövőbeli alakulását. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Kína csak a bruttó nemzeti össztermékben előzi meg az Egyesült Államokat, az egy főre jutó hasonló mutató tekintetében nem.
Mándi Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) adjunktusa arról beszélt, hogy Brzeziński kitért az Egyesült Államok pénzügyi és politikai rendszereinek válságára, a költségvetésükkel kapcsolatos folyamatos döntésképtelenségre és a szociális problémákra. Ezek miatt pedig „aggodalom fejeződik ki” a könyvben.
Balogh István, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa elmondta, a szerző a globális trendeket foglalja össze, „a jövőről szóló intellektuális utazásra” hívja az olvasókat. Brzeziński szerint Oroszországnak két lehetősége van: vagy a Nyugathoz csatlakozik, vagy Kína érdekszférájába fog tartozni évtizedek múlva – tette hozzá Balogh. Szerinte a transzatlanti együttműködés Oroszországgal a következő három-négy évtizedben nem reális.