Bemutatták Jimmy Carter korábbi amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójának, Zbigniew Brzeziński: Stratégiai vízió – Amerika és a globális hatalom válsága című könyvének magyar nyelvű kiadását hétfőn Budapesten.
A kötetet kiadó Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont által szervezett, a Magyar Külügyi Intézetben tartott kerekasztal-beszélgetésén Magyarics Tamás dublini magyar nagykövet, a kötet fordítója elmondta: a szerző egyik tézise, hogy „a Nyugat hanyatlik”. Brzeziński a kötetben igyekszik megrajzolni, hogy miként is fog festeni a világ 2025 után. Ugyanakkor Magyarics Tamás felhívta a figyelmet a szerző azon meglátására, hogy Amerikának „belülről kell megújítania saját magát”, ami vonatkozik az infrastruktúrára, az iparra és a külpolitikára egyaránt. Ennek megfelelően pedig „túl kell lépnie a hidegháborús mentalitáson”.
A kötet további tétele az, hogy Kína „helyet követel magának a Nap alatt”, miközben kérdés, hogy ez milyen ellenállásba ütközik. A Brzeziński úgy gondolja, hogy elég sok regionális akadálya lesz Kína erősödésének, ugyanakkor a területi terjeszkedésére nem lehet számítani, mert „alapvetően nem terjeszkedő ország” – jegyezte meg Magyarics.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő hangsúlyozta: korábban híres politológusok – Paul Kennedy vagy Henry Kissinger – sem találták el a nemzetközi helyzet jövőbeli alakulását. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Kína csak a bruttó nemzeti össztermékben előzi meg az Egyesült Államokat, az egy főre jutó hasonló mutató tekintetében nem.
Mándi Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) adjunktusa arról beszélt, hogy Brzeziński kitért az Egyesült Államok pénzügyi és politikai rendszereinek válságára, a költségvetésükkel kapcsolatos folyamatos döntésképtelenségre és a szociális problémákra. Ezek miatt pedig „aggodalom fejeződik ki” a könyvben.
Balogh István, a Magyar Külügyi Intézet tudományos munkatársa elmondta, a szerző a globális trendeket foglalja össze, „a jövőről szóló intellektuális utazásra” hívja az olvasókat. Brzeziński szerint Oroszországnak két lehetősége van: vagy a Nyugathoz csatlakozik, vagy Kína érdekszférájába fog tartozni évtizedek múlva – tette hozzá Balogh. Szerinte a transzatlanti együttműködés Oroszországgal a következő három-négy évtizedben nem reális.
A könyvbemutatón részt vett Antall Józsefné, Antall József miniszterelnök özvegye.
„Az Egyesült Államok magas rangú tisztviselői nem akarnak harmadik világháborút, de úgy gondolják, hogy az oroszok sosem fogják átlépni azt a bizonyos határt” – véli a volt orosz elnök.
Az ukrán fővárosban több mint öt órán át tartott az éjszakai légiriadó nagyszabású orosz dróntámadás miatt.
Thunberg szerint mindegy ki lesz az elnök, Amerika akkor is gonosz, rasszista hatalom lesz.
Gyilkossági kísérlet, jelöltcsere a hajrában, bírósági ügyek és elképesztő indulatok – még soha nem volt ilyen turbulens az elnökválasztási kampány.
„Bárki bármit akar, bárki győz az Egyesült Államokban, vagy bármeddig is maradjon Putyin Oroszország vezetője...”
Világszerte csökken az eladás.
A felhasználók nem győznek köszönetet mondani a szervezőknek és a beszélgetésben résztvevőknek, hogy mertek vitázni Európa békéjéről.
