Szabó Marcel, az ombudsman jövő nemzedékek érdekeiért felelős helyettese ellenzi az Országos Atomenergia Hivatal és a Magyar Energia Hivatal összevonását, és elfogadhatatlannak tart mindenfajta visszalépést a környezetbiztonság, illetve a természeti értékek védelmi szintjében.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a napokban bejelentette, hogy vizsgálják egy egységes energetikai hatóság létrehozásának lehetőségét, ez a Magyar Energia Hivatal, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal és az Országos Atomenergia Hivatal összeolvadásával jönne létre. A kezdeményezésről végleges tárcaálláspont csak a szakmai egyeztetések lezárása után alakul ki, és végleges döntést a kormány hoz majd.
Szabó Marcel kifejtette: az átszervezés azért veszélyes, mert míg az atomenergia-hivatalnál a biztonság, addig az energiahivatalnál az energiaellátás hatékony biztosítása az elsődleges feladat. Ha pedig az összevonás után egy hivatalon belül kell választani a két prioritás között, félő, hogy a biztonság háttérbe szorul, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
Az ombudsmanhelyettes szerint ha a fejlesztési minisztériumban megfogalmazott elképzelés megvalósul, könnyen lehet, hogy az alapjogokat fenyegeti és alkotmányossági aggályokat vethet fel, ezért nem kizárt, hogy ombudsmani vizsgálat és akár még alkotmánybírósági indítvány is követi. Hozzátette: az utóbbi időben arra is van példa, hogy a környezetvédelmi szakhatóságok működési körét szűkítették. Ilyen az építési törvény módosítása, amely szerint egyes kiemelt beruházásoknál speciális, sommás engedélyezés keretében el lehet tekinteni az egyes szakhatóságoknál folyó külön eljárások lefolytatásától.
A környezetvédelmi mechanizmusok ésszerűsítése, a gazdasági tevékenységet indokolatlanul nehezítő bürokratikus akadályok felszámolása különösen a mostani nehéz gazdasági körülmények között támogatható törekvés. A magyar alaptörvénnyel és az európai értékekkel is ellentétes lenne azonban, ha ez az alapjogok sérelméhez és a természeti értékek alkotmányos védelmi szintjének csökkenéséhez vezetne – mondta Szabó Marcel.
A három hónapja hivatalába lépett ombudsmanhelyettes az idei év feladatairól szólva elmondta: az első és legfontosabb, hogy tartalommal töltsék meg az új alaptörvény rendelkezését, amely szerint „a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”.
E szerint kell megfogalmazni azokat az objektív kategóriákat, amelyek alapján a konkrét esetekben meg lehet ítélni, hogy miként teljesül az az alkotmányos kötelezettség, hogy a jövő nemzedékek számára meg kell őriznünk a nemzet természeti örökségét, a földet, az erdőket, a vizet és fajok sokféleségét – mondta. Ezt az alkotmányos keretet végső soron az Alkotmánybíróság alakíthatja ki, ebben a munkában pedig a jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős biztoshelyettes szerepe az lehet, hogy javaslatokat, indítványokat fogalmaz meg – tette hozzá Szabó Marcel. Ehhez segítségül kívánja hívni az alkotmányjogászokat, természettudósokat és civil természetvédőket.
Az ombudsmanhelyettes közölte, hogy a témában számos konferenciát terveznek, rövidesen sor kerül például a földdel kapcsolatos szakmai tanácskozásra. Mint mondta, a túlzott talajhasználat legalább annyira veszélyezteteti a jövő nemzedékek érdekeit, mint a földtulajdonlással kapcsolatos problémák. A kert- és erdőgazdálkodás kiterjesztésére lenne szükség azért, hogy minél nagyobb legyen az ország „zöld borítottsága” és kevesebb legyen a „felsebzett föld”, például szántó.
„Így egyfajta speciális árnyokoló tetőt húznánk hazánk fölé, ami bizonyos mértékig lokális védelmet nyújtana a globális klímaváltozás veszélyeivel szemben” – mondta Szabó Marcel. A vízkészletek szintén az új alaptörvényben rögzített stratégiai jelentőségével kapcsolatban Szabó Marcel elmondta: a probléma jelentőségét mutatja az az Egyesült Államok egyes szakmai köreiben nyilvánosságot kapott gondolat, hogy a felszín alatti vízkészletek ne az egyes államok tulajdonába tartozzanak, hanem a nemzetközi közösség felügyelete alá.
Vannak, akik szerint ez a felvetés nem független attól, hogy a világ legerősebb gazdasága már felélte felszín alatti vízkészleteinek jelentős részét – jegyezte meg. Az idei év fontos feladatai közé sorolta az ombudsmanhelyettes a gyermekek és környezetük kapcsolatára vonatkozó programot, amelynek az ad aktualitást, hogy a legutóbbi vizsgálatok szerint a gyermekeket fokozottan fenyegetik a negatív környezeti hatások, sokkal inkább, mint a felnőtteket. A WHO, az ENSZ egészségügyi szervezete szerint a környezeti hatásokból származó betegségek 40 százalékban a népesség 10 százalékát kitevő öt év alatti gyerekeket sújtják. Ennek a többi között az az oka, hogy az elmúlt fél évszázadban előállított óriási mennyiségű mesterséges anyag hatásai jobban megterhelik a gyermekek szervezetét, mint a felnőttekét – mondta a zöldombudsman.
Szabó Marcel szerint fontos a környezeti nevelés, azon belül is a „nevelők nevelése”. Ezért azt tervezi, hogy javasolni fogja, hogy az etikaoktatásban részt vevő tanárok képzési követelményeibe emeljék be a környezeti problémákkal kapcsolatos ismereteket.
Újabb szakértők bevonásával fog folytatódni a munka, erről született megállapodás a világszervezet terrorizmus elleni küzdelemért felelős főtitkárhelyettesével.
Az Európai Unió zöldátállásának költségei messze meghaladják a korábbi becsléseket, évente akár 1500 milliárd euróra is rúghatnak. A Bruegel Intézet friss jelentése szerint a klímaváltozás elleni küzdelem ára soha nem látott magasságokba szökhet a következő években.
A COP29 zárónyilatkozata bár elfogadott egy évi 300 milliárd dolláros klímafinanszírozási célt 2035-ig, India és más fejlődő országok elégedetlenségüket fejezték ki. Szerintük a támogatás mértéke elenyésző, és tovább mélyíti a fejlett és a fejlődő államok közötti szakadékot.
A GDP már nem elég a fenntarthatóság és az emberi jóllét mérésére – állítja Kőrösi Csaba, az ENSZ Közgyűlés volt elnöke. Egy új magyar mutatószám, amelyet a Makronóm Intézet is jegyez, radikálisan új perspektívát hozhat a globális gazdasági és fenntarthatósági folyamatok mérésébe, mert a társadalmi egyenlőtlenségek, a természeti erőforrások és a humán tőke helyzetét is elemzi. A módszertan már az ENSZ figyelmét is felkeltette.
Egy fiatal felvidéki jogász Genfben azt is a világ szemébe mondta, mit kíván a magyar nemzet a Kárpát-medencében.
Az ENSZ bakui klímacsúcsán újra a zöldátállás költségeiről szólt a vita.
Így, karácsony közeledtével hadd idézzek néhány sort a Bibliából.
Intenzív havazás és viharos szél várható több régióban, helyenként 20 cm hóval.
