Ez lehetséges? Egyetértett az Egyesült Államok és Oroszország
Az ENSZ BT öt állandó tagja ritka egyetértésben bírált egy izraeli döntést.
Szabó Marcel, az ombudsman jövő nemzedékek érdekeiért felelős helyettese ellenzi az Országos Atomenergia Hivatal és a Magyar Energia Hivatal összevonását, és elfogadhatatlannak tart mindenfajta visszalépést a környezetbiztonság, illetve a természeti értékek védelmi szintjében.
A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a napokban bejelentette, hogy vizsgálják egy egységes energetikai hatóság létrehozásának lehetőségét, ez a Magyar Energia Hivatal, a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal és az Országos Atomenergia Hivatal összeolvadásával jönne létre. A kezdeményezésről végleges tárcaálláspont csak a szakmai egyeztetések lezárása után alakul ki, és végleges döntést a kormány hoz majd.
Szabó Marcel kifejtette: az átszervezés azért veszélyes, mert míg az atomenergia-hivatalnál a biztonság, addig az energiahivatalnál az energiaellátás hatékony biztosítása az elsődleges feladat. Ha pedig az összevonás után egy hivatalon belül kell választani a két prioritás között, félő, hogy a biztonság háttérbe szorul, aminek beláthatatlan következményei lehetnek.
Az ombudsmanhelyettes szerint ha a fejlesztési minisztériumban megfogalmazott elképzelés megvalósul, könnyen lehet, hogy az alapjogokat fenyegeti és alkotmányossági aggályokat vethet fel, ezért nem kizárt, hogy ombudsmani vizsgálat és akár még alkotmánybírósági indítvány is követi. Hozzátette: az utóbbi időben arra is van példa, hogy a környezetvédelmi szakhatóságok működési körét szűkítették. Ilyen az építési törvény módosítása, amely szerint egyes kiemelt beruházásoknál speciális, sommás engedélyezés keretében el lehet tekinteni az egyes szakhatóságoknál folyó külön eljárások lefolytatásától.
A környezetvédelmi mechanizmusok ésszerűsítése, a gazdasági tevékenységet indokolatlanul nehezítő bürokratikus akadályok felszámolása különösen a mostani nehéz gazdasági körülmények között támogatható törekvés. A magyar alaptörvénnyel és az európai értékekkel is ellentétes lenne azonban, ha ez az alapjogok sérelméhez és a természeti értékek alkotmányos védelmi szintjének csökkenéséhez vezetne – mondta Szabó Marcel.
A három hónapja hivatalába lépett ombudsmanhelyettes az idei év feladatairól szólva elmondta: az első és legfontosabb, hogy tartalommal töltsék meg az új alaptörvény rendelkezését, amely szerint „a természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége”.
E szerint kell megfogalmazni azokat az objektív kategóriákat, amelyek alapján a konkrét esetekben meg lehet ítélni, hogy miként teljesül az az alkotmányos kötelezettség, hogy a jövő nemzedékek számára meg kell őriznünk a nemzet természeti örökségét, a földet, az erdőket, a vizet és fajok sokféleségét – mondta. Ezt az alkotmányos keretet végső soron az Alkotmánybíróság alakíthatja ki, ebben a munkában pedig a jövő nemzedékek érdekeinek védelméért felelős biztoshelyettes szerepe az lehet, hogy javaslatokat, indítványokat fogalmaz meg – tette hozzá Szabó Marcel. Ehhez segítségül kívánja hívni az alkotmányjogászokat, természettudósokat és civil természetvédőket.
Az ombudsmanhelyettes közölte, hogy a témában számos konferenciát terveznek, rövidesen sor kerül például a földdel kapcsolatos szakmai tanácskozásra. Mint mondta, a túlzott talajhasználat legalább annyira veszélyezteteti a jövő nemzedékek érdekeit, mint a földtulajdonlással kapcsolatos problémák. A kert- és erdőgazdálkodás kiterjesztésére lenne szükség azért, hogy minél nagyobb legyen az ország „zöld borítottsága” és kevesebb legyen a „felsebzett föld”, például szántó.
„Így egyfajta speciális árnyokoló tetőt húznánk hazánk fölé, ami bizonyos mértékig lokális védelmet nyújtana a globális klímaváltozás veszélyeivel szemben” – mondta Szabó Marcel. A vízkészletek szintén az új alaptörvényben rögzített stratégiai jelentőségével kapcsolatban Szabó Marcel elmondta: a probléma jelentőségét mutatja az az Egyesült Államok egyes szakmai köreiben nyilvánosságot kapott gondolat, hogy a felszín alatti vízkészletek ne az egyes államok tulajdonába tartozzanak, hanem a nemzetközi közösség felügyelete alá.
Vannak, akik szerint ez a felvetés nem független attól, hogy a világ legerősebb gazdasága már felélte felszín alatti vízkészleteinek jelentős részét – jegyezte meg. Az idei év fontos feladatai közé sorolta az ombudsmanhelyettes a gyermekek és környezetük kapcsolatára vonatkozó programot, amelynek az ad aktualitást, hogy a legutóbbi vizsgálatok szerint a gyermekeket fokozottan fenyegetik a negatív környezeti hatások, sokkal inkább, mint a felnőtteket. A WHO, az ENSZ egészségügyi szervezete szerint a környezeti hatásokból származó betegségek 40 százalékban a népesség 10 százalékát kitevő öt év alatti gyerekeket sújtják. Ennek a többi között az az oka, hogy az elmúlt fél évszázadban előállított óriási mennyiségű mesterséges anyag hatásai jobban megterhelik a gyermekek szervezetét, mint a felnőttekét – mondta a zöldombudsman.
Szabó Marcel szerint fontos a környezeti nevelés, azon belül is a „nevelők nevelése”. Ezért azt tervezi, hogy javasolni fogja, hogy az etikaoktatásban részt vevő tanárok képzési követelményeibe emeljék be a környezeti problémákkal kapcsolatos ismereteket.