Nem állhat fel a vizsgálóbizottság a földpályázat ügyében

Az állami földpályázatok kapcsán kialakult „erősen vitatható döntéseket” vizsgáló testület felállítását Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője és Gőgös Zoltán, szocialista képviselő kezdeményezte, és 2010-től vette volna górcső alá a földbérleti pályázatokat. Az előterjesztéshez csatolták a szükséges aláírásokat, azonban míg a korábbi szabályozás szerint ez volt a vizsgálóbizottság létrehozásának egyetlen feltétele, az új országgyűlési törvény már azt is kiköti, hogy ilyen testület csak az Országgyűlés ellenőrzési feladatkörében felmerülő, közérdekű, interpellációval, kérdéssel és azonnali kérdéssel nem tisztázható ügy megvizsgálására hozható létre, illetve nem állhat fel vizsgálóbizottság egyedi jogi felelősség megállapítására, továbbá olyan ügyben, amely az Alkotmánybíróság, az Állami Számvevőszék vagy az önkormányzatok hatáskörébe tartozik.  Valamint, szintén a törvény szerint,  nem terjedhet ki a vizsgálat döntés előkészítésének szakaszában lévő ügyre és folyamatban lévő büntető, szabálysértési, polgári vagy hatósági eljárási ügyekre.

Az alkotmányügyi bizottság kormánypárti többsége hosszas vita után erre a szabályozásra hivatkozva nem vette tárgysorozatba a vizsgálóbizottságról szóló kezdeményezést. A bizottság MSZP-s, LMP-s és jobbikos tagjai a vizsgálóbizottság felállítása mellett szavaztak, a fideszes és a KDNP-s tagok ellene. A kezdeményező Gőgös Zoltán a testület ülésén azzal érvelt, hogy eddig nem tudtak teljes képet kialakítani az „erősen vitatható” rendszerről, többek között azért, mert a belső vizsgálati anyagokat a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet nem adta ki. Hozzátette: ezt a kérdést nem tudják kérdésekkel, interpellációkkal sem alaposan megvizsgálni. A fideszes Vas Imre viszont az országgyűlési törvényt idézve kijelentette: nincsenek meg a törvényi feltételei a vizsgálóbizottság létrehozásának, mert egyrészt interpellációval, kérdéssel, azonnali kérdéssel tisztázhatók ezek az ügyek, amelyek ráadásul az ÁSZ hatáskörébe tartoznak, és részben döntés-előkészítő szakaszban vannak. Ugyanezzel érvelt a fideszes Papcsák Ferenc, a bizottság alelnöke is, aki azt is hangsúlyozta: annak sincs akadálya, hogy egy országgyűlési képviselő az okiratokba betekintsen, vagy egy pályázó éljen a jogorvoslat lehetőségével. Papcsák Ferenc szerint tiszta, átlátható a rendszer.

Az MSZP-s Lamperth Mónika viszont azt vetette fel: ha itt minden „transzparens” akkor nem érti, hogy mitől félnek a kormányoldalon. A jobbikos Gaudi-Nagy Tamás közügynek nevezte a földbérletpályázatok kivizsgálását, ugyanakkor felvetette, hogy a 2010 előtti pályázatokat is vizsgálni kell. Egyetértett ezzel az LMP-s Schiffer András is, aki szerint létrehozható a vizsgálóbizottság, hiszen a kezdeményezésben egyetlen konkrét ügyet sem említenek, például azokat, amelyeket Ángyán József, volt államtitkár „lelkiismeretesen felszínre hozott”, vagyis nem vonatkozik konkrét eljárási ügyekre. A jobbikos Staudt Gábor úgy vélte, az országgyűlési törvény vonatkozó passzusai „gumijogszabályok”, amelyek arra születettek, hogy az ellenzéki akaratot felül lehessen írni. A fideszes Gulyás Gergely ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy ezeket a feltételeket egy MSZP-s módosító indítvány hozta be az országgyűlési törvénybe, és a Ház ezt nagy többséggel elfogadta, és – amint egy későbbi hozzászólásában elmondta – csak a független képviselők szavaztak ellene.