Kroes: Jogosak voltak a magyar médiatörvénnyel kapcsolatos aggályok

Neelie Kroes EU-biztos szerdán nyilatkozatban üdvözölte, hogy a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) az előző napon szakértői értékelést adott a magyar médiaszabályozásról. A „digitális menetrendért” – azon belül a médiaügyekért is – felelős uniós biztos szerint az ET megállapításai „független megerősítését jelentik annak, hogy az Európai Bizottságnak igaza volt, amikor aggályokat táplált a magyar médiatörvénnyel kapcsolatban”.

Thorbjorn Jagland, az ET főtitkára kedden telefonon közölte az MTI brüsszeli tudósítójával, hogy még komoly aggályai vannak a magyar médiaszabályozással kapcsolatban, bár üdvözli az Országgyűlés elé terjesztett törvénymódosítási javaslatokat. Elmondta, hogy a nap folyamán válaszlevelet küld Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek, közigazgatási és igazságügyi miniszternek. Navracsics korábban levélben tájékoztatta őt a médiatörvény módosítására vonatkozó elképzelésekről, kérve az Európa Tanács véleményét ezekkel kapcsolatban.

A 47 európai országot átfogó – elsősorban a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő – Európa Tanács főtitkára üdvözölte a Navracsics által neki megküldött módosítási javaslatokat, valamint azt a tényt, hogy az ET és Magyarország között folyamatos az építő szellemű párbeszéd ebben a kérdésben. Elmondta, hogy a magyar fél által tervbe vett módosítások „többé-kevésbé” választ adnak a törvénnyel kapcsolatos aggályokra, ám az Európa Tanács meglátása szerint továbbra is komoly aggodalomra ad okot a törvénynek az a része, amely a szabályozó testületek kinevezési eljárását rögzíti.

A Kroes hivatala által közzétett tájékoztatás három pontot emelt ki az ET szakvéleményéből. Eszerint az egyik pont az újságírói forrásvédelem szabályainak megerősítését javasolja, a büntető ügyekkel kapcsolatban az ET által túlzónak ítélt forrásfelfedési kötelezettségszabás eltörlése révén. Emellett az Európa Tanács szakértői egyértelmű, tiszta szabályozást sürgetnek a médiatartalomra vonatkozó követelmények terén. Harmadrészt az ET-szakvélemény fellebbezési jogot tart szükségesnek a média- és hírközlési biztos döntéseivel szemben, valamint elvárja a szabályozó testületek kinevezési eljárásának politikamentessé tételét.