Schiffer András elmondta: a kiemelt beruházási törvény arról híresült el, hogy annak alapján kapott kiemelt minősítést az a sukorói beruházás, amelyik miatt bűnvádi eljárás zajlik Gyurcsány Ferenc ellen. Hozzátette: a törvényt 2006 tavaszán a Fidesz és az MSZP egyetértésével fogadták el, majd később leszavazták az LMP és a Jobbik indítványait, amelyek hatályon kívül helyezték volna a jogszabályt.
Az LMP-s politikus megjegyezte, hogy a hétfői voksolás során a kiemelt beruházási törvény módosító csomagjába „belecsempésztek” egy, a közbeszerzési törvényre vonatkozó kiegészítést is. Ez lehetővé teszi, hogy bizonyos ajánlatok esetében, nemzetbiztonsági érdekből, tíz évre, jogorvoslati lehetőség nélkül titkosítani lehessen a közbeszerzési pályázatokat. Schiffer közölte: az LMP-ben él a gyanú, hogy a Kossuth téren zajló munkálatokhoz is kapcsolódhatnak olyan közbeszerzések, amelyeket ezzel a módosítással akarnak eltitkolni a nyilvánosság elől.
Schiffer kitért arra is, hogy ezt követően, kedden a parlament elé került az örökségvédelmi törvény módosítása is, ami olyan rövidre szabja a régészeti feltárások idejét és annyira gyengíti a hatósági kontrollt, hogy az „udvari szállítókat” és a „narancsos oligarchákat” már a kulturális örökség védelme sem akadályozza a beruházások során. Végül ide sorolta, hogy a földmérési és térképészeti törvényben pedig úgy akarják korlátozni az információszabadságot, hogy a közérdekű adatok megismerhetőségét az érdeklődő szakértelméhez kötve korlátozhatják. Egy olyan példával érzékeltette a változást, amelyik szerint az atomenergiáról szóló törvény előírhatja, hogy a paksi erőműről szóló információkat csak egy nukleáris mérnök igénybevételével ismerhetik meg a civil szervezetek.