Riadót fújtak Brüsszelben: rádöbbentek, hogy nagy a baj, és a magyar ötletbe kezdtek el kapaszkodni
Ráébredtek arra, hogy Európa nehezen tart lépést az Egyesült Államokkal és Kínával.
Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke április 16-án jelölhet új államfőt a kormánypárti frakciószövetség hétfő késő esti felkérése után. A Schmitt Pál lemondása utáni jelölési folyamatról a frakcióvezetők az esti órákban ötpárti egyeztetést tartottak az Országgyűlés épületében, a miniszterelnök pedig több mint két órán át tartó egyeztetésen vett részt az államfői feladat- és hatásköröket ellátó Kövér László dolgozószobájában. A fideszes házelnök esetleges jelöléséről ugyanakkor újságíróknak azt mondta, „nem aktuális kérdés”.
Lázár János, a Fidesz képviselőcsoportjának vezetője – az este fél tizenegykor kezdődő kormánypárti frakcióülésről távozva – azt mondta: azért adtak két hetes határidőt a kormányfőnek, mert a Schmitt Pál lemondása után tartott ötpárti tanácskozáson meghallgatták az ellenzék véleményét, amely szerint az ország érdeke egyfelől, hogy rövid időn belül legyen új köztársasági elnök, másrészt viszont az, hogy a jelölt kiválasztásakor kellő körültekintéssel járjanak el.
A Fidesz frakcióvezetője közölte: kedd reggel tájékoztatja az ellenzéki frakciók vezetőit a kormánypárti frakciószövetség döntéséről. Az MTI kormánypárti forrásból úgy értesült, hogy az alig húszperces frakcióülésen Orbán Viktor és Lázár János beszédén kívül képviselői hozzászólás nem hangzott el, ahogyan lehetséges államfőjelölt neve sem. A kormánypárti képviselőket arra kérték, hogy az április 16-i jelölésig ne nyilatkozzanak a témáról.
A Fidesz ügyvezető alelnöke szerint még senkinek nincs államfőjelöltje. Kósa Lajos az új köztársasági elnök jelölésének folyamatáról tartott ötpárti egyeztetés után nyilatkozott így, míg Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője azt mondta, hogy Kövér László „az egyik erős jelölt”. Az ellenzéki pártok képviselői egyetértettek abban, hogy az egyeztetésnek nem volt valódi értelme, mert a Fidesz-KDNP frakcióülésén dőlhet el az államfőjelölt személye. Arra a kérdésre, hogy hangzottak-e el nevek a tanácskozáson, Kósa Lajos azt válaszolta: lényegében nem. Kiemelte: az eddigi szabályrendszer alapján jelölnek, vagyis a Fidesz elnöke, Orbán Viktor jelöl majd a frakciónak. Ennek időpontját nem tudta megmondani a politikus. A Magyar Hírlap úgy tudja, még ezen a héten lefolytatnák a vitát az új jelöltről, akit már csütörtökön megválasztanának.
Mesterházy Attila szerint az ötpárti egyeztetésen az derült ki, hogy a Fidesz-KDNP-frakció még este eldönti, ki lesz a köztársasági elnök, és Kövér László az egyik esélyes jelölt erre. Az ellenzéki politikus látszategyeztetésnek minősítette az ötpárti megbeszélést, és hozzátette: bár az MSZP véleménye szerint nem lehetne pártkatona a köztársasági elnök, a tanácskozáson az derült ki, a kormányoldal nem zárja ki Kövér László megválasztását, sőt ő az egyik „erős jelölt”. Szavai szerint bár a kormánypárti politikusok először nem árulták el, hogy milyen típusú jelöltet tudnak támogatni, de kérdésére úgy válaszoltak: nem zárkóznak el attól, hogy pártpolitikus legyen az államfő.
A Jobbik szerint csak „formális összejövetel” volt a hétfő esti ötpárti egyeztetés az új köztársasági elnök jelöléséről – mondta el a találkozót követően Balczó Zoltán a Jobbik és az Országgyűlés alelnöke újságíróknak. Balczó Zoltán elmondta még: a másik lehetőség, hogy a kormánypárti frakciók több jelöltet állítanak, amelyek közül választhatnak az ellenzéki pártok, hogy van-e olyan, akit tudnak támogatni. Hozzátette, továbbra is szeretnék, ha közvetlenül választanák meg az államfőt, de ezt a felvetésüket a kormányoldal nem támogatta.
Az LMP nem kíván részt venni egy olyan eljárásban, amelyiknek előre eldőlt az eredménye – ismertette a párt véleményét Jávor Benedek. A frakcióvezető hozzátette, nincs értelme egy ilyen „megalázó folyamatba belökni” olyan tiszteletreméltó embereket, akik egyébként alkalmasak lennének köztársasági elnöknek.
Schmitt Pál hétfő kora délután jelentette be a parlamentben, hogy lemond államfői hivataláról. Döntését azzal magyarázta, hogy plágiumügye megosztja a nemzetet, noha államfőként annak egységét kell kifejeznie.