A BruxInfo értesülései szerint az új felsőoktatási törvényt – melynek bizonyos rendelkezéseit egy januárban elfogadott kormányrendelet részletezi – is vizsgálni kezdte az Európai Bizottság. A testület szerint fennáll a veszélye, hogy a jogszabály sérti a személyek szabad áramlásának uniós elvét. Emellett szembemehet a korai iskolaelhagyók arányának csökkentését célzó uniós célkitűzéssel is. A vitatott jogszabály előírja, hogy az államilag finanszírozott hallgatók diplomájuk megszerzése után 20 éven belül a tanulmányaik idejének kétszeresét töltse Magyarországon. Ellenkező esetben vissza kell fizetnie képzési költségét.
A BruxInfónak nyilatkozó, egymástól független bizottsági források elmondták: ugyan a végleges jogi szakvélemény még nem készült el, de „bármilyen törvényi rendelkezés, amely megakadályozza, vagy megnehezíti egy uniós állampolgár számára, hogy elhagyja a szintén uniós tagállam szülőhazáját munkavégzés céljából, a munkaerő szabad áramlásának útjában lévő potenciális akadálynak tekinthető, ami pedig ellentétes az európai uniós joggal”. Egy másik bizottsági tisztviselő szerint ugyanakkor az akadályok elfogadhatók lehetnek, „ha azokat legitim célból állítják fel, megfelelően alkalmazzák, és arányosak”. Az oldal úgy tudja, hogy nincs egyetértés a testületen belül a felsőoktatási törvényről. Korábban elhangzottak olyan vélemények is, hogy ha a kormány szerződéses formában kötelezi a hallgatókat a Magyarországon maradásra, akkor ebbe jogilag nehéz belekötni. Valamint az is, hogy ez a kötelezettség voltaképpen nem is valódi röghöz kötés, hiszen lehetővé teszi a diplomásoknak, hogy külföldön maradjanak, ez esetben „csak” vissza kell fizetniük a tandíjat.