Duray: Félnek állampolgárságuk elvesztésétől a felvidékiek

2011. február 17. 10:44

Duray Miklós szerint amennyiben mégsem veszítenék el szlovák állampolgárságukat a magyar állampolgárságot szerző felvidéki magyarok, úgy bizonyára sokan folyamodnának kettős állampolgárságért.

2011. február 17. 10:44
A felvidéki magyarok viszonyulása a kettős állampolgársághoz nem identitásválsággal függ össze, hanem egy jogi helyzettel; nem akarják elveszíteni a jelenlegi állampolgárságukat - mondta Duray Miklós szlovákiai magyar politikus egy veszprémi fórumon. Duray emlékeztetett, hogy 1945-ben Szlovákiában már megfosztották a magyarokat jogaiktól, ezek a rossz emlékek a mai napig hatnak és félelmeket váltanak ki. A politikus szerint a magyarok az elmúlt 66 évben Szlovákiában voltak a legtöbb üldöztetésnek kitéve.
 
Duray úgy véli, ha a szlovák parlament által elfogadott „büntető jellegű törvényt” sikerülne módosítani, azaz nem veszítené el automatikusan a szlovák állampolgárságát az, aki más államét felveszi, akkor „bizonyára sokan fognak jelentkezni a magyar állampolgárságért”. De mégsem annyian, mintha ezt a törvényt nem fogadták volna el, mert közben újabb félelmek rögzülnek - fogalmazott.
 
A Magyar Koalíció Pártjának volt alelnöke szerint a jelenlegi szlovák koalíció nem fogja kitölteni négyéves mandátumát. „Szlovákiában magyar párt csak egy van” - mondta Duray, aki szerint a Híd-Most a szlovákok szemében is csak egy „politikai kft.”.
Amerika választ! Kövesse élőben november 5-én a Mandiner Facebook-oldalán vagy YouTube-csatornáján!

Összesen 20 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
Csigorin
2011. február 17. 15:35
Az allamnyelvet olyan esetben kerik szamon ha valaki "keri" egy idegen orszag allampolgarsagat. Lasd pl a katalanokat vagy a baszkokat Spanyolorszagban: tanuljak ugyan a spanyolt az iskolaban, de senki nem piszkalja oket azert ha a sajat nyelvuket hasznaljak. Nyilvan megtanulja az ember idovel az allamnyelvet, na de erre KOTELEZNI nem lehet senkit.
Csigorin
2011. február 17. 14:28
Arrol hogy Csehszlovakiaban a haboru utan hogyan viszonyultak a magyarsaghoz mindent elmond az, hogy meg a kommunista partok is kepesek voltak ezen egymasnak esni, pedig eppen nem a nemzettestveri tolerancia es erzekenyseg volt a legfobb jellemzo. A legerosebb sztalini idokben, az MDP az 1948_as programban, tehat magaban a part legfontosabb dokumentumaban fogalmaztak ugy, hogy kulpolitikai teren barati kapcsolatok a kornyezo orszagokkal stb es torekedni fognak erre Csehszlovakiaval amennyiben az "ottani magyarsag helyzetet rendezik a lenini-sztalini nemzetisegpolitika elveinek megfeleloen". Rakosi emlekirataiban irja hogy " a magyarokat olyan modon uldozik Csehszlovakiaban hogy az Magyarorszagon meg kommunista korokben is a legerosebb felhaborodast kelti". Azt hiszem ezutan nem kell kulonosebb kepzeloero ahhoz hogy lassuk hol is volt a legdurvabb a helyzet. A benesi fasizmushoz kepest Ceausescu elbujhat, pedig az se volt eppen matyohimzes.
morfondír
2011. február 17. 12:53
Középkelet-Európa sorsának a XX. sz.-ban kevés olyan meghatározó alakja van mint Benes ügyvéd. Lássuk be: igen rafinált módon. Egy puskalövés nélkül minimum négy nemzet sorsát befolyásolta, illetve határozta meg a mai napig tartó érvénnyel.
Senye Péter
2011. február 17. 12:47
Csehszlovákia a második világháborút követő években gázkamrák nélküli náci állam volt.
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!