Adósságplafon

„A most aktuálissá váló adósságplafon-emelés drámaiságát több fontos tényező emeli eddig soha nem látott szintre. A közvetlen ok a háború, ami ukrán–orosz háborúnak látszik, de valójában az amerikai birodalomnak egy Ukrajna nevű ország területén kiprovokált, Oroszország elleni proxy háborúja. A háború egyrészt most már százmilliárd dolláros nagyságrendű többletkiadás a birodalom számára, másrészt a szankciókkal és embargókkal lerombolt globális együttműködés roncsoltságából adódó bizonytalanság inflációs spirálja az amerikai jegybank szerepét betöltő FED-rendszert is kamatemelésre ösztönözte, ami szintén tovább növeli a költségvetés hiányát. Ráadásul a birodalmi számítással szemben a the Rest, vagyis a világ Nyugaton kívüli része nemcsak hogy nem támogatja egyértelműen az amerikai birodalom destruktív stratégiáját, hanem éppen arra használja ki a birodalom beszorított helyzetét, hogy kinyilvánítsa függetlenedési szándékait. Mindez egyre látványosabban mutatkozik meg abban, hogy vonakodik megfinanszírozni a birodalom rohamosan növekvő adósságait, ami eddig automatikusan abban nyilvánult meg, hogy bármilyen alacsony hozam esetében is megvásárolták az amerikai államkötvényeket. Az ebből adódó dráma mutatkozik meg abban, hogy az amerikai állam csődkockázati mutatója soha nem nőtt ilyen döbbenetes gyorsasággal, mint éppen most.

Halmazati büntetésként kell szembenézni azzal is, hogy az amerikai társadalom (a nemzetállami talapzat) elég lehasznált, instabil állapotban van. Az alsó középosztály (a »munkásosztály«) reálbérei az ötven évvel ezelőtti szinten stagnálnak, kritikus állapotban van a világ leghatalmasabb gazdaságának fizikai infrastruktúrája, és megszégyenítően alacsony, sőt csökkenő a születéskor várható átlagos élettartam.

Az adósságplafon ügyében most kibontakozó látszólag belpolitikai csata tehát nem a szokásos rituális civakodás, és az eredmény most sokkal bizonytalanabb, mint valaha is volt. Mindkét nagy párt evidens módon a birodalom szolgálatában áll, de mind a kettő uralmi elitjei azt is érzik, hogy a globális hatalmi rendszer titokzatos harmadik szintje leváltani készül az amerikai birodalmat, és egy ilyen komplexitású helyzet elbeszélésére már nincs elbeszélési módjuk. Ráadásul ha volna is ilyen adekvát narratíva az amerikai választópolgárok döntő többségének nincs olyan reflexív viszonya a helyzethez, ami lehetővé tenné e narratíva értelmi befogadását.”

Nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay

***