Államcsínytevők

„MAGYAR MAJDAN

A »színes forradalmak« tematikája állandóan a politikai napirenden szerepel a magyarországi ellenzék esetében. Utóbbi alatt nem csupán a »civil« aktivistákat, a parlamenti és azon kívüli pártokat kell érteni, hanem a külföldről finanszírozott, jórészt Soros-forrásokból gazdálkodó nemkormányzati szervezeteket, a szintén ilyen pénzekből, valamint amerikai, holland és német kormányjuttatásokból élő médiákat és a humánszférához tartozó területek (akadémia, egyetem, színház) »független« platformjait is, a legkülönfélébb jogvédő szervezetekkel együtt.

Az »arab tavasz« iránti kezdeti rajongást köreikben szűk tíz évvel később valamiféle »ázsiai tavasz« többszöri meghirdetése váltotta fel, benne egy második hongkongi »esernyős forradalom«, a thaiföldi tiltakozások és a mianmari krízis összefűzésével. A hongkongi tüntetésektől különben is sokat vártak idehaza, az idei Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál Hongkong-tematikájú filmjeivel kapcsolatban egy ellenzéki újságíróban föl is merült, hogy »érdekes amúgy látni, mennyire hasonló egy ilyen megmozdulás Hongkongban, mint mondjuk Budapesten, ahol efféle képek az egyetemfoglalások idején jöttek szembe velünk«. De személyes kontakt is akadt, méghozzá egy Hongkongban élő magyar aktivista révén, aki nem mellesleg a Tilos Rádió munkatársa, a Magyar Narancs szerzője, a Színház és Filmművészeti Egyetemen (SZFE) szervezett 2020-as épületfoglaló őrségben is részt vett.

Egyes ellenzéki médiaplatformokat a 2018-as örményországi »bársonyos forradalom« iránti lelkesedés vitt odáig, hogy eseményét hazai használatú forgatókönyvként ajánlották. A 2020 második felében zajló belarusz tüntetések hazai témagazdája egyértelműen a Momentum volt, amely szolidaritási tüntetést szervezett, egyik európai parlamenti képviselője pedig látványosan kisajátította az ügyet, hol a parlamentnél, hol Belarusz nagykövetsége előtt demonstrálva. A 2022 elején zajló, zavaros hátterű kazahsztáni zavargások feltűnő pártolása és azonnali geopolitikai összefüggésbe állítása szintén széles körben jellemző volt. Ebbe a vonalba illeszkedett a budapesti Fudan-beruházás elleni tiltakozás örvén jellemzővé vált primitív Kína-ellenesség, kiegészítve a hongkongi tüntetések már említett pártolásával, vagy az Oroszországban jogerősen bebörtönzött Alekszej Navalnij szabadon bocsátása melletti háromszemélyes tüntetés.

A »színes forradalmak« dramaturgiája a magyarországi kormányellenes tüntetéseken többször feltűnt.”

Nyitókép: Mandiner Archív