A zaporizzsjai helyzet pokolian veszélyes, de atomenergia nélkül leállna a világ

„A zaporizzsjai atomerőmű, Európa legnagyobb atomerőműve viszonylag modern építmény, a nyolcvanas években épült, 1,2 méter vastag vasbeton burkolat, úgynevezett kupola védi, amit nem könnyű átlőni, felrobbantani. Mégis mekkora a reális veszély, fenyeget-e egy csernobili léptékű atomkatasztrófa?

Szögezzük le: az atomerőműveket nem arra méretezték, hogy rakétákkal, ágyúkkal lőjék őket. Ha egy hadsereg nagyon bajt akar okozni, akkor az nyilván tud, mint ahogy bármilyen más polgári létesítmény sérülékeny egy katonai csapás esetén. Önmagában a beton védőépület – angol szakkifejezéssel a containment – nem véd meg egy katonai támadástól. A Zaporizzsjai Atomerőmű reaktorépületei egy vadászrepülőgép véletlen rázuhanását kibírják, így egy egyszerű ágyúlövés nem fog bennük olyan kárt okozni, aminek a következtében nagy kibocsátás történhet. De van akkora rombolóerejű rakéta vagy összehangolt támadás, amellyel át lehet hatolni ezen a falon. Ezeket a létesítményeket nem azzal védik meg, hogy áthatolhatatlan falat húznak köréjük. Az amerikaiak annak idején föld alatti al-Kaida bázisokat is leromboltak már úgynevezett bunker buster bombákkal, tehát a hadseregek kezében nyilván hatalmas rombolóerő van.

Ha nem a betonfal, akkor mi védi meg az atomerőműveket?

Egyszeri támadások ellen az adott ország légvédelme, az erőmű fizikai védelmi rendszere, benne a falak, a kerítések, a technikai eszközök és az élőerős őrség elégséges, ez hatékony sok esetben, de nem alkalmas szisztematikus háborús támadás esetén. A háború következményeitől elsősorban a nemzetközi egyezmények védhetnék meg a polgári létesítményeket. Ám látjuk, hogy ezeket az egyezményeket most felrúgták. 

Mindkét oldalról?

Ezt nem tudjuk, hiszen egymásra mutogatnak az oroszok és az ukránok, független vizsgálóbizottság eleddig még nem tehette be a lábát a zaporizzsjai erőmű területére. Valószínűleg egyébként akár mindkét oldal „hunyó" lehet a zaporizzsjai erőművet ért, az utóbbi hetekben bekövetkezett tüzérségi és drónos támadások esetében, de ezt nem lehet hitelt érdemlően bizonyítani. Jelenleg a leghitelesebb információ a Nemzetközi Atomenergia Ügynökségé, de ők is az érintett felek beszámolóira alapoznak, ez sem első kézből származik, és az ő közleményeikből sem lehet tudni, hogy az egyes incidensek esetében ki mit tett.

De az tény, hogy az orosz katonák bent vannak az erőműben?

Ez tény, sőt, nemcsak az orosz katonák vannak ott, hanem műszaki személyzetet, orosz szakembereket is vittek magukkal. Tehát mintegy 500 orosz katona tartja megszállva az erőművet, rengeteg tüzérségi eszköz, harckocsi, páncélozott jármű van a létesítmény területén. Friss hír, hogy a brit titkosszolgálat közzétett drónfelvételeket, ezeken orosz páncélozott járművek láthatók a 4-es és az 5-ös blokk között. 

Magyarán: az oroszok uralják jelenleg a zaporizzsjai atomerőművet?

Mind katonai, mind műszaki értelemben. Mint köztudott, már március elején, a háború kezdetén elfoglalták azt, nagyon hamar bementek oda, elég hihetetlen is volt, hogy milyen gyorsan képesek voltak ezt megcsinálni. Hiszen Zaporizzsja viszonylag messze van a Krímtől, ahonnan az akciót elindították. Ez is bizonyítja, hogy kiemelt jelentőségű stratégiai cél volt számukra a létesítmény elfoglalása. Ismétlem, katonailag és műszakilag is uralják az erőművet. Utóbbin azt értem, hogy Roszatom-szakemberek tartózkodnak ott, és az ukránok kommunikációjából az szűrhető le, hogy az orosz szakemberek gyakorlatilag beszámoltatják az erőművet működtető ukrán személyzetet, tehát orosz kontroll alatt zajlik az üzemeltetés.”