Az elmúlt három-négy negyedévben kifejlődő egyensúlytalanságnak súlyosak a gazdaságpolitikai következményei.
„A tavaly nyártól gyorsuló inflációnk újabb magasságokba ért, maginflációs mutatónk tényleg meghökkentően magas. A fogyasztói árak mellett ezekben a napokban a forintnak az euróhoz, pláne a dollárhoz, de valójában az összes releváns valutához mért komoly árfolyamesése foglalkoztatja a közvéleményt és az elemzőket egyaránt. Az uniós intézményekhez fűződő viszony és az EU-s forrásokhoz való hozzájutás körüli hírek, izgalmak látszanak mozgatni a piacokat. De a fundamentális adatok is komoly figyelmet érdemelnek, növekedési és egyensúlyi vonatkozásokban egyaránt.
Az első negyedéves GDP-mutató, ha lehet ezt mondani, túl szép lett. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 8 százalék volt a növekedés mértéke. Ugyanakkor a belföldi felhasználás az első negyedévben rendkívüli módon, 11,5 százalékkal emelkedett. Ebben benne van a lakossági fogyasztás rekorddöntögető bővülése (a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedése 14,1% volt), de nőtt a közösségi fogyasztás, valamint 13 százalékot meghaladó mértékben a bruttó állóeszköz-felhalmozás.
A GDP-NÖVEKEDÉST TEHÁT NAGYMÉRTÉKBEN FELÜLMÚLTA A BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, ÍGY ÉRTELEMSZERŰEN ROMLOTTAK A KÜLSŐ POZÍCIÓK.
Ez nem teljesen új jelenség: már 2021-ben a GDP 3,2 százalékát tette ki a folyó fizetési mérleg hiánya, és a tőkemérleget is beszámítva deficitbe fordult az ország külső egyensúlyi finanszírozási egyenlege. A romlás folytatódik. Az MNB inflációs jelentésében szereplő adatok szerint 2022 első negyedévében a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 4,8 százalékára rúgott.
A nagy romlás mögött bizonyosan ott áll a nemzetközi cserearányok (terms of trade) igen előnytelen alakulása. A Kopint-Tárki az idei második konjunktúrajelentésben úgy számol, hogy a tavaly megindult romlási folyamat 2022 első negyedében felerősödött, és az elmúlt negyedszázad legnagyobb mértékű, 7%-os cserearányromlását hozta. A kivitt és behozott javak relatív árainak elbillenése rontja a külkereskedelem és a folyó fizetési mérleg egyenlegét, ezen túl az előnytelen cserearány-hatás nyomán kisebb mértékben nő a hazai reáljövedelem, mint ami a kiigazítatlan GDP-adatokból látszik.
AZ ELMÚLT HÁROM-NÉGY NEGYEDÉVBEN KIFEJLŐDŐ EGYENSÚLYTALANSÁGNAK SÚLYOSAK A GAZDASÁGPOLITIKAI KÖVETKEZMÉNYEI.
Ha a három fő gazdasági szereplő (állam, vállalkozások, háztartások) együttes fogyasztása ilyen mértékben elszakad a nemzetközi árviszonyokkal számoló tényleges nemzeti jövedelemtől, akkor megnő az ország külső eladósodása. Mégpedig olyan időszakban, amikor a forráshoz jutás feltételei gyorsan romlanak egész Európában, különösen pedig az euróövezeten kívüli peremhelyzetű országokban: ez a mi esetünk. A hazai és nemzetközi kamatszint megemelkedésével megnőnek az adósságszolgálati terhek. A magyar állam – azaz elvileg a legkisebb kockázatú ügyfél az országon belül – 3, 5, 10 éves lejáratokon egy évvel ezelőtt két és három százalék közötti kamatszint mellett finanszírozta magát a forintpiacon; mostanra már 8 és 10 százalék közé emelkedtek a referenciahozamok.”
Fotó: Ficsor Márton
Számára nem volt megbocsátás, ellentétben másokkal, így például Szabó István rendezővel, aki hosszú időn keresztül gyártotta a terhelő tartalmú jelentéseket. Balogh Gábor írása.
A miniszterelnök inflációról, a magyar uniós elnökség eredményeiről, a gazdaságról, valamint a fantasztikusnak ígérkező 2025-ös évről is beszélt. Összefoglalónk.
Orbán Viktor a minap a magyar gazdaság 2025-ös kilátásairól szólva a beruházások felgyorsulását emelte ki, ami a GDP növekedésének új lendületet adhat. A Makronóm Intézet elemzője sorra veszi, hogy mely fejlesztések és ipari beruházások húzhatják fel a gazdasági mutatókat az elkövetkező években.
A Demján Sándor Program 8+1 intézkedést tartalmaz, amelyek elérhetők a program hivatalos oldalán.
Magyar Péter küldetése ugyanaz, mint az előző, bukott jelölteké volt: brüsszelizálni Magyarországot – mondja Orbán Viktor. A miniszterelnököt a kegyelmi ügy okozta belpolitikai változásokról, Trump győzelméről, Szájer Józsefről és a 2025-ös gazdasági kilátásokról kérdeztük év végi interjúnkban.
Az év végéhez közeledve a Makronóm Intézet elemzői összegyűjtötték 2024 fontosabb nemzetközi gazdasági és geopolitikai történéseit. Azokra fókuszáltak, amelyek jelentősen befolyásolták a globális és a magyar gazdaságot. Cikkükben megkísérlik megjelölni a 2025-ös esztendő mérföldköveit is.
Az ukrán elnök veszélyezteti Szlovákiát – véli a kormányfő.
A katonai szövetségben abból indulnak ki, hogy az USA nem fordít hátat a közösségnek, betartja vállalt kötelezettségeit – mondta Boris Ruge.
