„A tavaly nyártól gyorsuló inflációnk újabb magasságokba ért, maginflációs mutatónk tényleg meghökkentően magas. A fogyasztói árak mellett ezekben a napokban a forintnak az euróhoz, pláne a dollárhoz, de valójában az összes releváns valutához mért komoly árfolyamesése foglalkoztatja a közvéleményt és az elemzőket egyaránt. Az uniós intézményekhez fűződő viszony és az EU-s forrásokhoz való hozzájutás körüli hírek, izgalmak látszanak mozgatni a piacokat. De a fundamentális adatok is komoly figyelmet érdemelnek, növekedési és egyensúlyi vonatkozásokban egyaránt.
Az első negyedéves GDP-mutató, ha lehet ezt mondani, túl szép lett. A szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok alapján 8 százalék volt a növekedés mértéke. Ugyanakkor a belföldi felhasználás az első negyedévben rendkívüli módon, 11,5 százalékkal emelkedett. Ebben benne van a lakossági fogyasztás rekorddöntögető bővülése (a háztartások fogyasztási kiadásainak növekedése 14,1% volt), de nőtt a közösségi fogyasztás, valamint 13 százalékot meghaladó mértékben a bruttó állóeszköz-felhalmozás.
A GDP-NÖVEKEDÉST TEHÁT NAGYMÉRTÉKBEN FELÜLMÚLTA A BELFÖLDI FELHASZNÁLÁS, ÍGY ÉRTELEMSZERŰEN ROMLOTTAK A KÜLSŐ POZÍCIÓK.
Ez nem teljesen új jelenség: már 2021-ben a GDP 3,2 százalékát tette ki a folyó fizetési mérleg hiánya, és a tőkemérleget is beszámítva deficitbe fordult az ország külső egyensúlyi finanszírozási egyenlege. A romlás folytatódik. Az MNB inflációs jelentésében szereplő adatok szerint 2022 első negyedévében a folyó fizetési mérleg hiánya a GDP 4,8 százalékára rúgott.
A nagy romlás mögött bizonyosan ott áll a nemzetközi cserearányok (terms of trade) igen előnytelen alakulása. A Kopint-Tárki az idei második konjunktúrajelentésben úgy számol, hogy a tavaly megindult romlási folyamat 2022 első negyedében felerősödött, és az elmúlt negyedszázad legnagyobb mértékű, 7%-os cserearányromlását hozta. A kivitt és behozott javak relatív árainak elbillenése rontja a külkereskedelem és a folyó fizetési mérleg egyenlegét, ezen túl az előnytelen cserearány-hatás nyomán kisebb mértékben nő a hazai reáljövedelem, mint ami a kiigazítatlan GDP-adatokból látszik.