Nagy feltűnést keltett a napokban a nemzetközi médiában egy 2010-es levél, amit a New York Post vett elő az amerikai West Point katonai akadémia terrorellenes központjának archívumából.
„Bin Laden kifejezetten azt kérte, ne próbálják meg likvidálni Joe Biden alelnököt. Ezt azzal magyarázta, hogy ha megölik Obamát, a hitetlenség vezetőjét, Biden lesz az elnök, ő pedig teljesen felkészületlen a pozícióra, és válságba sodorja majd az Egyesült Államokat.
Beszédes gondolatok ezek akkor, amikor tizenegy évvel később Biden elnökként katasztrofális módon vezényli le az afganisztáni kivonulást. A szóhasználattal igazán nem mondunk újat, szerte a nemzetközi sajtóban így fogalmaznak. Nile Gardiner, a washingtoni Heritage alapítvány egyik vezetője például a minap a brit konzervatív The Telegraph-ban monumentális katasztrófának nevezte Biden egész eddigi elnökségét. Lesújtónak ítélte az amerikai–mexikói határon folyamatosan súlyosbodó határhelyzet kezelését.
A szerző szerint a Biden–Harris páros nemcsak az Egyesült Államok nemzetközi hatalmát ássa alá, hanem otthon is nagy kárt okoz, hiszen ténykedésük alatt több mint egymillió migráns lépte át a déli határt illegálisan. Úgy fogalmazott, Biden nyitott határok politikája annyira extrém, hogy Európa legliberálisabb kormányai sem mernének erre az útra lépni. »Az afganisztáni tragédia ébresztő lesz Amerika szövetségeseinek. Biden nem vezeti a szabad világot, hanem aktívan rombolja azt« – írta.
Bident már a CNN sem kíméli, pedig a liberális hírcsatorna sokat tett a megválasztásáért. Clarissa Ward, az afganisztáni riporterük a kabuli repülőtérről bejelentkezve igen lesújtó véleményt mondott a demokrata adminisztráció teljesítményéről. Teljes kudarcnak nevezte az amerikai kivonulást, kaotikus jelenetekről számolt be, végtelen elkeseredettségről és felháborodásról, hogy miért érte a jelek szerint teljesen felkészületlenül Washingtont a tálibok sikere.
Az amerikai elnök kudarcának következményei Európa és szomszédsága számára már rég nemcsak külpolitikai vitatémák, hanem a kézzelfogható valóság. A nemzetállami vezetők sorra közlik, hogy nem akarnak újabb tömegeket befogadni. Sebastian Kurz osztrák kancellár emlékeztetett, Ausztriában már így is negyvenezer afgán él, miközben a hazájukkal szomszédos közép-ázsiai országok nem rohannak befogadni a menekülőket. Márpedig – Janez Jansa szlovén kormányfőt idézve – az EU-nak nem kötelessége segíteni és pénzelni a bolygó összes menekültjét ahelyett, hogy azok megvédenék saját hazájukat.”
Fotó: BANARAS KHAN / AFP
Az új közvélemény-kutatás szerint az EU-s polgárok lesújtó véleménnyel vannak az Európai Bizottság munkájáról. A válaszadók 63 százaléka szerint a testület munkája elégtelen. Ursula von der Leyen mindenesetre az újraválasztását kéri.
„Legfőbb sértett”, „új Márki-Zay” – így jellemezték többek között Magyar Pétert a szombati performansza után a közéleti szereplők.
A publicista nem rejtette véka alá a véleményét Varga Judit exférjéről.
A világháló korában nem lehet ugyanúgy működni, mint 1938-ban.
„Kormányzati ügyekkel foglalkozom, tévésorozatokkal nem foglalkozom. Minden jót maguknak!” – mondta a 444-eseknek a kormányfő.
Az ügynek köze lehet az Anonymous-videóhoz is.
Idehaza több vállalkozás önállóan is azon gondolkodik, miként lehet a fenntarthatóság jegyében fejleszteni, aminek egyértelmű alapja a magyar innovációs készség.
