„Bár megszokhattuk, hogy a balliberális érvelés törvényszerűen az igazság ellentétét közvetíti, magyarul hazudnak rendületlenül, minket, edzett hírmagyarázókat is megrendített a Norvég Alap körüli gigantikus hazugságcunami. Mondom rögtön, hányféle »igazság« van az ügyben.
Az első »igazság«, amely mesteri csúsztatásként rögzült az Orbán-fóbiás közvéleményben, a következőképpen fest. Van egy távoli ország, csupa jószívű és felvilágosult ember lakja, akik néhány évente úgyszintén jószívű és felvilágosult emberekből álló kormányt választanak. Ez a tökéletes állam, amelynek persze törvényszerűen csak baloldali vezetése lehet – mondjuk ki végre a nevét, Norvégia – puszta emberbarátságból segít olyan nyomorult fasiszta diktatúrákon, mint Magyarország.
Segít, mert ott mindenki jószívű. Itt pedig tajt paraszt, kivéve azokat a jószívű és felvilágosult demokratákat, akik inkább norvég lelkűek, mint magyarok, éppen ezért norvég szemmel is képesek belülről nézni Magyarországot. Fájdalom – most jön a lényeg – Norvégia önzetlen segítségét, amelyet tehát a köztünk élő norvég szívűek is elégedetten nyugtáznak, a szőrös lelkű magyar kormány elutasítja. Nem kell a Norvég Alap pénze, mert nem tudják »lenyúlni«, elvész a demokrácia utolsó reménye is, még Lattmann Tamás nemzetközi jogász is jogsegélyért kiált Facebook-bejegyzésében. Nagy a baj.”