„A normális melegek Trumpra szavaznak” – áll a bál J. D. Vance kijelentése miatt
A közösségi médiában megindult a találgatás, hogy ki számít bele a „normális meleg pasi” kategóriába.
...jelenti a Clinton Alapítvány.
„Az LMBT+ emberek elfogadásának gazdasági hatásairól értekező jelentést tett közzé az Open for Business nemzetközi szervezet a napokban. Bill Clinton egykori amerikai demokrata elnök 2005-ben hozta létre a Clinton Alapítványt. Az által pénzelt organizáció 4 Kelet-Közép-Európai országban, Magyarországon, Lengyelországban, Ukrajnában és Romániában vizsgálódott, ki tudja miért. Ezt szemlézte a hasonlóan óriási horderejű témákban mindig jártas 444.hu.
Az alapvetés egyszerű, a dolgozat azt vizsgálja, hogy milyen mértékű GDP-kiesést jelenthet egy ország számára, ha polgárai és vállalatai megkülönböztetve viszonyulnak az LMBT+ emberekhez. Mivel mind a tanulmány, mind a 444 értekezése szerint a 4 országban gyakran éri hátrány a melegeket (és a többieket, akiket ez a mozaikszó rejt), érdemes volt gazdasági szempontból is kielemezni ezt a roppant fontos ügyet. A pandémia kellős közepén az embereket mi sem érdekelheti jobban, főleg a Kelet-Közép-Európai régióban. A nyugati országok muzulmán közösségeinek kirekesztő, soviniszta mivoltjáról sajnos nem készülnek hasonló elemzések, pedig tudjuk, hogy antiszemitizmusért és homofóbiáért egyikőjüknek sem kell a szomszédba menni. (A nyugatiak felsőbbrendűségi komplexusát inkább ne is említsük meg – a szerk.)
Az Open for Business és a 444 szerint ma Magyarországon az LMBT+ embereket rengeteg negatív megkülönböztetés éri, nem csak társadalmi szinten, de bizony a munkaerőpiacon is. A »Család az család« kampány során elhíresült Háttér Társaság felmérése szerint például az LMBT+ emberek közel egyharmadát zaklatják a munkahelyén a nemi hovatartozása miatt. A tanulmány viszont arra is rámutat, hogy az ezeket az személyeket ért elnyomás és a bérkülönbség miatt például Magyarországon a GDP 0,14-0,23 százaléka megy veszendőbe. Csak viszonyításképpen, Magyarország 2020-as hadászati összköltsége GDP-arányosan cca 1.5% volt. E sorok írójának viszont merőben más tapasztalatai vannak.”