„Eléggé szűklátókörű az, aki úgy véli, a gyarapodáshoz elsősorban pénz kell. Már Széchenyi rámutatott angliai tapasztalatai alapján:
»Azt tartják, a pénz teszi az angolt. Nos, vedd el a pénzt az angoltól – hagyd meg az eszét. Add oda a pénzt a magyarnak – de hagyd meg olyan butának –, és minden marad a régiben. Bizony a pénz mintegy a látható instrumentuma a fejlődésnek, mélyebben és láthatatlanul az ész működik…» A legnagyobb magyar az ész, a kiművelt emberfő mellé odatette a polgári erényt is mint erőforrást. Az első Orbán-kormány pedig tudatosan nevezte el Széchenyiről az éppen húsz éve elindított átfogó nemzeti gazdaságfejlesztési tervét, amely valódi gazdaságpolitikai fordulatot jelentett az addigi neoliberális-monetarista doktrínához képest, s látványos áttörést hozott a magyar gazdasági növekedés, felzárkózás ütemében és a növekedés szerkezetében egyaránt.