A tesztelésnek több funkciója is van

„Hol és milyen formában veszik figyelembe a döntéshozók, akár a minisztérium, akár a kormány, vagy épp az operatív törzs a kutatócsapatok következtetéseit, a modell előrejelzéseit?

Heti egyeztetésben vagyunk a minisztériummal, illetve folyamatosan készítünk jelentéseket, szakmai anyagokat. A tavaszi hullám alatt napi szinten tájékoztattuk a jelentések eredményeiről a döntéshozókat. Emellett különböző speciális témákhoz készítünk stratégiai elemzéseket, javaslatcsomagokat.

A járvány tavaszi lefutása igazolta az Önök modelljét?

A legelső dokumentumban volt az a megállapításunk, hogy a járvány elfojtásához 60 százalék feletti kontaktusszám-csökkentésre van szükség. A járvány első hullámában a kontaktusok számának a csökkentése volt a kulcs, ezért mi is ennek hatását próbáltuk számszerűsíteni. Akkori adataink szerint a kontaktusszám csökkenése országosan meghaladta a 60 százalékot, sőt bizonyos időszakokban és helyeken ennél magasabb is volt. Budapesten egy időszakban a 90 százalékot is elérte. A járványt ennek köszönhetően tudtuk elfojtani, ez összhangban van a modellünk jelzéseivel.

Azóta tudjuk, hogy ennek ára van, de milyen más eszközök lehetnek hatásosak a járvány elleni védekezésben?

Igen, tudjuk, hogy a kontaktusszám csökkentése nagyon hatékony eszköz, azonban nagyon költséges is társadalmilag. A drasztikus kontaktusszám-csökkentést nem lehet hosszú távon fenntartani, ezért más eszközökkel kell kiváltani. Már áprilisban is hangsúlyoztuk és ez azóta sem változott, hogy kombinált stratégiára van szükség. Nincs egyetlen eszköz, ami önmagában elég lenne. Valamennyi távolságtartást fenn kell tartani, de emellett kell a higiénia, a maszkhasználat bizonyos helyeken, illetve a tesztelés, kontaktuskövetés hatékonyságát is sürgősen javítani kell.

Ez utóbbit mivel lehetne javítani, hogy jobban segítse a járványügyi védekezést?

Pozitív fordulat volt ezen a téren, amikor az orvosegyetemek aktívan bekapcsolódtak a tesztelésbe, azóta azonban nem történt érdemi javulás. Sőt, még a jelenlegi kapacitás sincs teljesen kihasználva. Nyáron több más ország is arra fektetett nagy hangsúlyt, hogy jelentősen felskálázta a tesztelési kapacitásait, melynek eredményeként sokkal többet tesztelnek, ezért a jelenlegi esetszámaik nehezen összehasonlíthatóak a tavasziakkal. De a védekezés szempontjából nem is csak a tesztek száma számít, hanem a gyorsaság.

Miért számít a gyorsaság?

A tesztelésnek több funkciója is van. Egyrészt létezik egy klinikai funkciója: ha valaki beteg, tesztelik, és akkor tudják, hogy milyen osztályon kell elhelyezni, milyen kezelésre van szüksége. Másrészt van egy megfigyelési funkciója: fontos minél pontosabban tudni, hogy hány beteg van az országban, ők jellemzően melyik régióban vannak, a társadalom mely csoportjában. Ennek köszönhetően értjük, hogy a járványnak mekkora a kiterjedtsége, ez alapján lehet célzott intézkedéseket tervezni. A harmadik fontos szerepe, hogy ha megtalálunk egy fertőzöttet, őt izoláljuk, így megszakítjuk a fertőzési láncokat.

Hogy állunk a tesztelés háromfajta szerepének betöltésével Magyarországon?

Jelenleg ebből a három funkcióból Magyarországon csak az első, a klinikai érvényesül. Ezt le is modelleztük: ha az a stratégiánk, hogy csak a komolyabb tünetekkel rendelkező betegeket teszteljük, az ő izolálásuk a járvány dinamikájára elenyésző hatással van. Már tudjuk, hogy valaki a tünetek megjelenése előtti egy-két napban, illetve a tünetek megjelenését követő néhány napban a leginkább fertőző. Ha kizárólag a tünetesekre fókuszálunk, akkor nagyon sok időt veszítünk. Amikor valaki elkezd tüneteket mutatni, eltelhet egy-két nap, mire komolyan veszi és felhívja az orvost. Ha úgy ítélik meg, hogy koronavírus-gyanús az eset, kérnek tesztet. Erre sokszor napokat kell várni, utána az eredményekre szintén. Előfordul, hogy a tünetek után 8-10 nappal derül ki valakiről, hogy pozitív. Addigra már túl is van az igazán fertőző fázisán, szinte felesleges karanténba rakni. Látszik, hogy egy nagyon rövid időintervallumban kellene lebonyolítani a hatékony tesztelést, ami nagyon nehéz, és itt jön be a képbe a kontaktuskutatás. Akiket egy megtalált eset fertőzött meg, azok még a fertőzés korábbi fázisában vannak. A kontaktuskutatáson keresztül olyan embereket is ki lehet emelni a fertőzési láncból, akik még a tüneteik megjelenése előtt vannak. Így lehet elérni, hogy ennek érdemi hatása legyen a járványgörbére.”