„Az elmúlt évek egyik legmeghatározóbb közéleti jelensége a globalista és nemzetállami elképzelések, koncepciók ütközése, mely kérdéskör tárgyalásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni a – leginkább Soros György amerikai milliárdoshoz köthető és a nyílt társadalom eszméjét hirdető – nemzetközi NGO-k szerepét. Ugyan a magyar kormányzat egyértelműen a nemzeti érdekeket előtérbe helyező, bevándorlásellenes, illetve a keresztény kultúra védelmére fókuszáló politika mellett tört lándzsát, ám egy gondolatkísérlet erejéig célszerű megvizsgálni, hogy milyen állapotok uralkodnának jelenleg hazánkban, ha az elmúlt időszakban a globalista politikai erők és a velük szövetségben álló Soros-szervezetek alakíthatták volna a belpolitikai viszonyokat.
A kérdés megválaszolásához elengedhetetlen az elmúlt évek észak-macedón történéseinek rövid áttekintése. Az ország évtizedeken keresztül nemzeti-konzervatív irányítás alatt állt, majd nem sokkal a 2015-ös migrációs krízis kirobbanását követően a balliberális erők és a határok megnyitását propagáló NGO-hálózat helyi bástyái tettlegességig fajuló demonstrációkba kezdtek, melyek eredményeként előrehozott választásokra került sor 2016-ban. E voksolás révén Észak-Macedónia irányítását Soros György szövetségese, az azóta megbukott Zoran Zaev vehette át a posztkommunista Macedón Szociáldemokrata Unió (SDSM) színeiben. Érdekesség, hogy az említett választás előtt a szociáldemokraták a médiahatóság feletti kontroll átadását követelték a Soros-birodalom szervezeteinek, így például a Macedóniai Helsinki Bizottságnak.