Az állami szabályozó funkciók kiszervezése a Soros-szervezetekhez a képviseleti demokrácia alapelveinek, és ezáltal a népakarat érvényesülésének megcsúfolását jelenti.
„Az elmúlt évek egyik legmeghatározóbb közéleti jelensége a globalista és nemzetállami elképzelések, koncepciók ütközése, mely kérdéskör tárgyalásánál nem lehet figyelmen kívül hagyni a – leginkább Soros György amerikai milliárdoshoz köthető és a nyílt társadalom eszméjét hirdető – nemzetközi NGO-k szerepét. Ugyan a magyar kormányzat egyértelműen a nemzeti érdekeket előtérbe helyező, bevándorlásellenes, illetve a keresztény kultúra védelmére fókuszáló politika mellett tört lándzsát, ám egy gondolatkísérlet erejéig célszerű megvizsgálni, hogy milyen állapotok uralkodnának jelenleg hazánkban, ha az elmúlt időszakban a globalista politikai erők és a velük szövetségben álló Soros-szervezetek alakíthatták volna a belpolitikai viszonyokat.
A kérdés megválaszolásához elengedhetetlen az elmúlt évek észak-macedón történéseinek rövid áttekintése. Az ország évtizedeken keresztül nemzeti-konzervatív irányítás alatt állt, majd nem sokkal a 2015-ös migrációs krízis kirobbanását követően a balliberális erők és a határok megnyitását propagáló NGO-hálózat helyi bástyái tettlegességig fajuló demonstrációkba kezdtek, melyek eredményeként előrehozott választásokra került sor 2016-ban. E voksolás révén Észak-Macedónia irányítását Soros György szövetségese, az azóta megbukott Zoran Zaev vehette át a posztkommunista Macedón Szociáldemokrata Unió (SDSM) színeiben. Érdekesség, hogy az említett választás előtt a szociáldemokraták a médiahatóság feletti kontroll átadását követelték a Soros-birodalom szervezeteinek, így például a Macedóniai Helsinki Bizottságnak.
A párt hatalomra kerülését követően végül egy olyan testület állt fel a médiaszolgáltatások kontrolljának területén, melynek tagjai többségét a baloldali erők nevezték ki a – korábban Soros-közeli NGO-k berkeiben tevékenykedő – jelöltek közül, majd a szóban forgó grémium politikai alapon kezdte el szankcionálni a balliberális vezetéssel szemben kritikus jobboldali médiumokat.
E történések számos kérdést felvetnek. Egyfelől az említett NGO-k nem rendelkeznek felhatalmazással a választópolgároktól, így politikai ügyek vitelére, valamint közhatalmi szabályozó szerep betöltésére illegitimnek tekinthetők. Az állami szabályozó funkciók (például a médiahatóság irányításának) kiszervezése a szóban forgó Soros-szervezetekhez a képviseleti demokrácia alapelveinek, és ezáltal a népakarat érvényesülésének megcsúfolását jelenti: a jogállamiság egyik legfontosabb kritériuma ugyanis a döntéshozók elszámoltathatósága a választók által, amely fogalmilag kizárt olyan szervezetek esetében, amelyek – ugyan a civilség leple alatt politikai tevékenységet folytatnak, viszont – a választásokon nem indulnak, politikai felelősséget nem viselnek.”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Megdöbbentő, amit ez a kártékony, önelégülten nárcisztikus ember művel.
Magyarország azonban továbbra is a béke hangja Európában, és nem engedi, hogy a magyar emberek adójából finanszírozzák Ukrajnát.
A miniszterelnök kimondta: az uniós tagállamok magáncégeinek nagyobb vagyona van Oroszországban, mint amekkora az Európában befagyasztott pénzösszeg.
