Nagy visszhangot váltott ki a közbeszédben, hogy az ellenzéki pártok – a DK-tól a Jobbikig – nem szavazták meg a koronavírus-törvényt, lassítva ezzel az eredményes védekezéshez szükséges reakció sebességét. Jogosan tehető fel a kérdés, hogy a magyar választók vajon hogyan vélekednek az ellenzék e lépéséről, és vajon milyen tényezők befolyásolják őket álláspontjuk kialakításában?
A Századvég kutatása alapján megállapítható, hogy a magyarok több mint kétharmada támogatja az aktuálpolitikai ellentétek félretételét, és a járvány elleni védekezést célzó törvényjavaslat megszavazását, és mindössze a 24 százalékuk nem tartja ezt indokoltnak. A válaszadók médiafogyasztási szokásai tükrében vizsgálva ezt a kérdést egy érdekes összefüggést fedezhetünk fel. Míg a televízióból, a rádióból, illetve egyéb forrásokból tájékozódó megkérdezettek esetében 70 százalék vagy ezt meghaladó mértékű a szóban forgó jogszabály meghozatalát támogatók aránya, addig a különböző online felületeken informálódók esetében már érezhetően alacsonyabb, 58 százalékos.
amit közelebbről is érdemes górcső alá venni.
Régóta ismert, hogy a vezető ellenzéki politikusok – a baloldali publicistákkal karöltve – előszeretettel használják az online teret nézeteik terjesztésére, illetve a választópolgárok befolyásolására, amely nem volt másként a koronavírus-járvánnyal összefüggő intézkedések kritikája kapcsán sem. Azonban e tevékenységük során gyakran nem a járvány elleni eredményes védekezés szempontját tekintették elsődlegesnek, hanem különböző pártpolitikai szempontok érvényesítését. Érdemes felidézni többek között a Momentum elnökének, Fekete-Győr Andrásnak az eszmefuttatását, aki közösségi oldalán „ijesztő felkészületlenségről” és a „szétrohasztott egészségügy improvizálásáról” írt. Ugyancsak a hangulatkeltés útját választotta a jobbikos Brenner Koloman, aki szerint a miniszterelnök a Jobbik javaslatait megkésve hajtja végre, és ezzel a magyar polgárok életét kockáztatja. A szocialista párt elnöke, Tóth Bertalan szerint pedig az eddigiekben meghozott járványügyi intézkedések „hiányosak, elégtelenek és elkésettek”.
A pánikkeltésre irányuló megszólalások, vélemények azért aggályosak, mert a megfogalmazóik – figyelmen kívül hagyva a közvélemény befolyásolásával kapcsolatos felelősségüket –
Tovább árnyalja a képet az egyes online sajtóorgánumok szerepe. Megfigyelhető, hogy bizonyos ellenzéki hírportálok a hiteles tájékoztatás helyett politikai hangulatkeltésre és „klikkvadászatra”, vagy adott esetben álhírek terjesztésére használják fel a koronavírus-járvány által előidézett szorongatott helyzetet. E tevékenységük azért fokozottan veszélyes, mert az emberek tekintélyes része az nyomtatott sajtó helyett kizárólag online forrásokból tájékozódik. Szintén aggasztó az a gyakorlat, amikor egyes véleményformálók és médiumok különböző online „közvélemény-kutatások” eredményeire hivatkozva próbálják befolyásolni a választók álláspontját. Könnyen belátható, hogy az így nyert eredmények nem vetíthetők a teljes népességre, hiszen egyrészt az internetet nem használók kimaradnak e felmérésekből, másrészt pedig csak azok a válaszadók kerülnek bele, akik önkéntesen „rákattintanak” az adott internetes szavazásra.
Összegezve kijelenthető, hogy a járvány által okozott különleges helyzetben az ellenzék vezető politikusai, és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok, illetve publicisták részéről is kiemelkedően fontos lenne a koronavírus elleni védekezés hatékonyságához való hozzájárulás, melyhez nélkülözhetetlen a pártpolitizálás időleges félretétele, valamint a félinformációk mellőzése a lakosság tájékoztatása során.
***
Szerző: dr. Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője
Ezt a célt szolgálja az USA erőfeszítése a béke érdekében, de nem segíti az az ötlet, hogy az Európában zárolt orosz vagyonokat felhasználják Ukrajna támogatására.
Örökre vállalhatatlanná vált, miközben még nála is mélyebbre süllyedtek azok, akik mindezt látva, viccesnek találták és beszámolóikban ironizáltak a látottakon.
Egy ócska libernyák s…ggfej megpróbálja provokálni a magyar férfit, de felsül.
Vajon mit üzen Pintér Béla a mai idegrángásos Magyarországnak, amelyben már így is elszabadultak a sötét indulatok?
Aki jobboldali gondolkodó, annak már az élethez sincs joga? Ez már a Szeretetország előszobája?
Nem az számít, ha valaki felnégyeli az ördögöt, hanem az, hogy nem volt elég éles a bicskája? Horváth K. József írása.
Szentkirályi Alexandra frakcióvezető is reagált Pintér Béla komoly dilemmákat felvető darabjára, melyben egy Schmidt Máriára hasonlító karaktert bottal agyonvernek.
