Hatékony védekezés az online hangulatkeltés árnyékában

A Századvég kutatása alapján megállapítható, hogy a magyarok több mint kétharmada támogatja az aktuálpolitikai ellentétek félretételét, és a járvány elleni védekezést célzó törvényjavaslat megszavazását, és mindössze a 24 százalékuk nem tartja ezt indokoltnak. A válaszadók médiafogyasztási szokásai tükrében vizsgálva ezt a kérdést egy érdekes összefüggést fedezhetünk fel. Míg a televízióból, a rádióból, illetve egyéb forrásokból tájékozódó megkérdezettek esetében 70 százalék vagy ezt meghaladó mértékű a szóban forgó jogszabály meghozatalát támogatók aránya, addig a különböző online felületeken informálódók esetében már érezhetően alacsonyabb, 58 százalékos.

amit közelebbről is érdemes górcső alá venni.

Régóta ismert, hogy a vezető ellenzéki politikusok – a baloldali publicistákkal karöltve – előszeretettel használják az online teret nézeteik terjesztésére, illetve a választópolgárok befolyásolására, amely nem volt másként a koronavírus-járvánnyal összefüggő intézkedések kritikája kapcsán sem. Azonban e tevékenységük során gyakran nem a járvány elleni eredményes védekezés szempontját tekintették elsődlegesnek, hanem különböző pártpolitikai szempontok érvényesítését. Érdemes felidézni többek között a Momentum elnökének, Fekete-Győr Andrásnak az eszmefuttatását, aki közösségi oldalán „ijesztő felkészületlenségről” és a „szétrohasztott egészségügy improvizálásáról” írt. Ugyancsak a hangulatkeltés útját választotta a jobbikos Brenner Koloman, aki szerint a miniszterelnök a Jobbik javaslatait megkésve hajtja végre, és ezzel a magyar polgárok életét kockáztatja. A szocialista párt elnöke, Tóth Bertalan szerint pedig az eddigiekben meghozott járványügyi intézkedések „hiányosak, elégtelenek és elkésettek”.

A pánikkeltésre irányuló megszólalások, vélemények azért aggályosak, mert a megfogalmazóik – figyelmen kívül hagyva a közvélemény befolyásolásával kapcsolatos felelősségüket –

Tovább árnyalja a képet az egyes online sajtóorgánumok szerepe. Megfigyelhető, hogy bizonyos ellenzéki hírportálok a hiteles tájékoztatás helyett politikai hangulatkeltésre és „klikkvadászatra”, vagy adott esetben álhírek terjesztésére használják fel a koronavírus-járvány által előidézett szorongatott helyzetet. E tevékenységük azért fokozottan veszélyes, mert az emberek tekintélyes része az nyomtatott sajtó helyett kizárólag online forrásokból tájékozódik. Szintén aggasztó az a gyakorlat, amikor egyes véleményformálók és médiumok különböző online „közvélemény-kutatások” eredményeire hivatkozva próbálják befolyásolni a választók álláspontját. Könnyen belátható, hogy az így nyert eredmények nem vetíthetők a teljes népességre, hiszen egyrészt az internetet nem használók kimaradnak e felmérésekből, másrészt pedig csak azok a válaszadók kerülnek bele, akik önkéntesen „rákattintanak” az adott internetes szavazásra.

Összegezve kijelenthető, hogy a járvány által okozott különleges helyzetben az ellenzék vezető politikusai, és a hozzájuk köthető sajtóorgánumok, illetve publicisták részéről is kiemelkedően fontos lenne a koronavírus elleni védekezés hatékonyságához való hozzájárulás, melyhez nélkülözhetetlen a pártpolitizálás időleges félretétele, valamint a félinformációk mellőzése a lakosság tájékoztatása során.

***

Szerző: dr. Erdős Gergely, a Századvég Alapítvány belpolitikai elemzője