A modern magyar történelem egyik legsikeresebb korszakát éljük

„A 2010 óta hatalmon lévő Orbán-kormány új mintaadó stratégiája a maga érdekkövetésével, gyakorlatiasságával regionálisan is új szintre emelte a magyar politika akciórádiuszát, melyet jól mutat a visegrádi négyeken, de akár az uniós politikaformálásban is betöltött egyre hangsúlyosabb szerepe – minderről Szánthó Miklós beszélt az Origónak annak kapcsán, hogy a Fidesz-KDNP idei első félévét és kilátásait elemeztük.

Az Alapjogokért Központ vezetője szerint a hazai kormányzat is azokkal a kihívásokkal fog szembesülni, mint sokan mások az északatlanti kultúrkörben: a negatív demográfiai trendeket meg kell fordítani; a nemzeti identitást meg kell őrizni; újra meg kell találni az önálló, konzervatív, a teremtett világ védelmét valló választ a környezeti problémákra, illetve a digitalizációs és robotizációs folyamatokra, mely utóbbiak egy bizonyos pontig természetesen az ember érdekét szolgálják, egy bizonyos pont után azonban éppen a dehumanizáció, az »elembertelenedés veszélyét jelenthetik«.

A Fidesz, illetve a jelenlegi kormányzat stabil pozíciója alapvetően abból a politikai testtartásból érthető meg, mely radikálisan eltér a 2010 előtti, de valójában a rendszerváltást követő valamennyi kormányzat politizálásától – mondta Szánthó Miklós. Az Alapjogokért Központ vezetője szerint a rendszerváltást követően ugyanis a politikai elitek gondolkodását is áthatotta a »történelem végének« életérzése: azaz, hogy a kommunista blokk összeomlásával egyetlen járható politikai alternatíva maradt, ez pedig a liberális demokrácia.

Az 1990-et követő zavaros egy-másfél évtizedben az ebből fakadó nyugati integrációs cél vált oldalakon átívelő nemzetstratégia céllá: azonban a NATO-hoz és az EU-hoz történt csatlakozással ez a cél megvalósult, és a magyar politika jóformán »stratégiahiányossá« vált.
Ráadásul időközben »kiderült«, hogy az integrációs folyamatok során kizárólagosnak tételezett elméletek a demokrácia egyetlen lehetséges válfajáról valójában egyáltalán nem semlegesek vagy értékmentesek. Épp ellenkezőleg: egy olyan kulturális imperializmus kifejeződései, mely a liberális értékkánont akarja rákényszeríteni valamennyi nyugati, európai társadalomra – mondta Szánthó Miklós.”