Lehet, hogy Kocsis Máténak van igaza?

„Teljesen egyetértek azokkal, akik szerint Hidvéghi Balázs, a Fidesz üres frázisok szajkózásán kívül semmiről nem ismert kommunikációs vezetője a legkevésbé sem alkalmas az Európai Parlament demokratikus szabadságjogokkal foglalkozó bizottsága alelnökének, de ne legyenek kétségeink afelől, hogy másoknak – szerintem tévesen, de ez lényegtelen – legalább ilyen rossz véleményük van a szocialista Ujhelyi Istvánról, a közlekedési és turisztikai bizottság újraválasztott alelnökéről vagy a kormánypropagandában csak soha nem használt néven, Gyurcsánynéként emlegetett DK-s Dobrev Kláráról, az EP új alelnökéről. A kérdés az: működhet-e egy parlament másképp, mint megegyezések alapján? (Ha nem az az elv, mint az amerikai törvényhozásban, hogy csak a többségi párt tölt be minden vezető tisztséget, bár a rangidős kisebbséginek ott is vannak jogai.)

Szerintem nem. Egy szabadon választott parlamentben mindig olyan emberek ülnek egymással szemben, akik eltérően, sőt ellentétesen látják a világot, és a szemben ülők egy részéről emberileg is rossz a véleményük. De el kell viselniük egymást, különben nem működik a dolog.

Erre nem válasz, amit a DK-s Molnár Csaba írt arról, hogy párttársát, Varju Lászlót esetleg leválthatják a költségvetési bizottság elnöki posztjáról: »Ugye nem gondolják komolyan, hogy az Ön rendszerének legádázabb ellenfeleiként megrettenünk néhány parlamenti pozíció elvesztésétől az Önök látszatparlamentjében?« Mert ha ez látszatparlament, akkor talán teljesen ki kellene vonulni belőle, és persze a tiszteletdíjat sem felvenni. Esetleg el se kell indulni a választáson. De ha elindulnak, a mandátumot szerzők leteszik az esküt és felveszik a havi pénzt, akkor talán mégsem tartják teljesen látszatnak a parlamentet. A nemzetbiztonsági bizottság kivételével, amelyről a nemzetbiztonsági törvény mondja ki, hogy ellenzéki képviselőnek kell vezetnie, minden egyéb tisztségelosztás tényleg csak szokásjogon alapul. Egy ellenzéki ház-alelnöknek vagy bizottsági elnöknek egyébként csekély a szerepe. Az ülést vezető alelnöknek csak bizonyos eljárási ügyekben van mozgástere, de Kövérék ügyelnek arra, hogy amikor probléma lehet, akkor kormánypárti kézben legyen az ülés vezetése. Egy ellenzéki bizottsági elnök egy kicsit játszhat az ülés összehívásával, de már napirendre is csak azt tűzik, amit a kormánypárti többség megszavaz, ha pedig a többség meg se jelenik, akkor nem lehet megtartani az ülést, hiszen nincs határozatképesség.”