„Szél Bernadett, a magyar Jean d’Arc (istenem, nekünk ilyen jutott) Kálmán Olgai magasságokba emelkedve nekiszegezte a nyilvánosságnak a félelmetes tényt: vannak kérdései és nem fél feltenni őket. Most éppen a klímaváltozással kapcsolatban lőtte ki kérdéseinek sorozatát, a következő, hátborzongató szavak kíséretében: »Úgy döntöttem, egész nyáron kapni fogják tőlem a kérdéseket, 15 napjuk lesz írásban válaszolni. Nincs kifogás, nincs szabadság, se nyár, semmi ilyesmi — mert a klímaváltozás sem megy szabadságra. 10 kérdés. Kezdünk.«
Szél Bernadett engedelmével elébe vágnék a fejleményeknek, és megválaszolnám a tíz kérdést magam.
Kezdjük:
1. Milyen számítások alapján jutott a kormány arra a következtetésre, hogy karbonsemlegesség esetén 30-40 százalékkal emelkednének a rezsiárak?
Háztartási elektromos energia, eurocent / kilowattóra. Németország: 30, Magyarország 11.18.
2. Milyen számításokra alapozza a kormány azon állítását, hogy az új paksi blokkok nélkül nem lehetséges a klímacélok elérése?
Vagy szénalapú alaperőmű, vagy atomalapú. Lásd Németország.
3. Milyen intézkedésekkel akarja elérni a kormány 2030-ra a 40 százalékos kibocsátáscsökkentési célt, és miért csak a minimumot vállalja?
Paks II. Az, hogy a minimumra vállal kötelezettséget, nem jelenti, hogy ne menne tovább.
4. Mivel magyarázza, hogy a kormány 2030-ig 30 százalékos kibocsátás-növekedéssel számol a közlekedésben?
Hogy mi?”