Döntöttek a szlovákok: katonákat küldenek a válság kellős közepébe
„A feszültség fokozódása érezhető” – mondta a szlovák védelmi miniszter.
A terrorizmus és a Hlinka-gárdista szellemiség átka már itt visszaköszön, mert a színtiszta magyar környezetből származó kisiskolás nagyjából egyetlen szlovák szót sem ismerve, vagy elég szegényes szlovák szókinccsel lép a porondra.
„Úgy érzem, hogy a szlovák nyelv és irodalom elnevezésű iskolai tantárggyal szembeni kifogásaim némi pontosításra szorulnak, mert korántsem a nyelv jelenti a problémát, hanem sokkal inkább a módszer és a Szlovákiában elfogadott koncepció. A módszer alapjában teljesen elhibázott, mert a nyelvtani szabályok agyonistenítése alapvetően nem nagyon szülhet más eredményt, mint az elutasítás és az ellenszenv.
Talán elérkezett az ideje, hogy az álpartizán Hlinka-gárdisták magyarok lakta vidékekre való telepítésétől remélt kényszerek helyett beszéljünk az idegen nyelv oktatás módszertanáról és úgy általában az iskolai oktatásban sikeresen alkalmazható eljárásokról, amit módszertannak szoktak nevezni.
(...)
Aki már látott közelről iskoláskorú gyermeket, az jól tudja, hogy ennek a korosztálynak lételeme a játék, de itt most talán csupa nagybetűvel kellene leírni ezt a szót.
Játszani minden gyerek tud, igaz ez elég széles skálán kivitelezett elfoglaltságot jelent, de az egyik alapfeltétel az, hogy ehhez a játékhoz rendelkezésre álljanak a szükséges eszközök és legyen a játékhoz zavartalan környezet. Ha csak ezt a két feltételt keressük a szlovák nyelv és irodalom óráin, akkor máris szembetűnik néhány hiányosság.
Az első az eszköztár hiánya, ugyanis egy nyelv általában szavakból és azok jelentéséből építkezik. Tehát aki a szlovák órákon azt szeretné látni, hogy a tanulók a szlovák nyelvvel játszanak, az nem kerülheti ki a feltételt, hogy a játékosok elegendő játékszer – szó és a szavak mögötti jelentés ismerete – birtokában legyenek.
A terrorizmus és a Hlinka-gárdista szellemiség átka már itt visszaköszön, mert a színtiszta magyar környezetből származó kisiskolás nagyjából egyetlen szlovák szót sem ismerve, vagy elég szegényes szlovák szókinccsel lép a porondra…
Tehát az első iskolai játékokat a szlovák órákon arra kellene kihegyezni, hogy játékuk során egyre több szlovák kifejezést ismerjenek meg a tanulók. A második feltétel a játék környezete. Aki már játszott életében valamiféle játékot az jól tudja, hogy az ilyen elfoglaltság természetéhez szorosan hozzátartozik a játék szabályain túl egy széles övezete a személyi szabadságnak. Hogy is van ez a szlovákkal való játszadozás környezetével?”