Folytatjuk a harcot

„Kicsendül a tudósítás soraiból az is, hogy átérzik azt a felelősséget, hogy mintegy 100 magyar oktatási nyelvű intézmény és több mint 16 ezer magyar iskolás van rájuk bízva, s a cél pedig megőrizni a kárpátaljai magyarság nemzeti identitását!

Ami különösen is figyelemre méltó, hogy e cél érdekében – úgy tűnik – képesek összefogni a Kárpát-medencei magyar pedagógiai szervezetek, s közösen nyomást gyakorolni a különböző nemzetközi frontokon, Brüsszelre! Ehhez társul – a maga erejével – a magyar külügyi diplomácia, élén a  felsőszinevéri Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemen szintén részt vevő, a határainkon túli magyar kisebbség ügyében maximálisan elkötelezett Németh Zsolttal, a Parlament külügyi bizottságának elnökével. (Nem tudom megállni, hogy legalább zárójelben el ne mondjam vele kapcsolatban azt az élményemet, hogy jó húsz évvel ezelőtt egy Isten háta mögötti kis csángó faluban arról panaszkodtak az ottani atyafiak, hogy itt bizony még nem járt öltönyös úriember Magyarországról... Aztán valaki hozzátette: de egy igen, a Németh Zsolt, farmerban...) Sajnos, az évtizedek során meglehetősen sok negatív tapasztalat összegyűlt akár Romániában, akár Szlovákiában oktatási- vagy nyelvügyben, így az erdélyi és a felvidéki pedagógusszövetségek, melyek végigjárták ezeket a küzdelmeket, bizonyára sokat tudnak segíteni tapasztalataik átadásával is a kárpátaljaiaknak. Külön kiemelnék egy első hallásra mesterkéltnek tűnő, mégis magyar fül és szív számára kedvesen csengő kifejezést, ez pedig az »egységes Kárpát-medencei oktatási tér...«, amely egy, a jövőben megvalósítandó konkrét nemzetstratégiai, oktatási tervet takar. Jó ilyen közös tervekről, összefogásról, kulturális-vallási egységekről olvasni-hallani...

Folytatjuk a harcot...! Egyenlőre tehát még harctér ez a bizonyos oktatási tér, nem a béke mezeje... Mi is bekapcsolódhatunk a küzdelmekbe, magyar testvéreinkért, gyermekikért, az imádság fegyverével...!”