Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
A Jobbik, Momentum, LMP hármasa nem a huszadik századi ideológiák meghaladása, hanem azoknak a legprimitívebb leképezése.
„Csökkenő cikiségi sorrendben a Jobbik, Momentum, LMP hármasa nem a huszadik századi ideológiák meghaladása, hanem azoknak a legprimitívebb leképezése. A Fidesz a huszadik századi ideológiák tanulságos összefoglalása és összebékítése, valóban nemzeti jobboldali, kellően szociális ahhoz, hogy az igazi szociáldemokraták gyomra is bevegye és pont tartalmaz annyit az eredeti liberalizmusból, hogy a kormány leváltható maradjon. Nevezett három párt viszont pont ennek a három ideológiának a paródiáját képviseli, mindegyik megbolondítva jelentős mennyiségű és tetszőleges szélsőséggel. A nyilas tempó, az SZDSZ-re jellemző eszelős szélsőséges liberalizmus és a bázisdemokratikus hatalomgyakorlásra vágyó, idealista balzöld a huszadik századi ideológiai törzsfejlődés összes ostobaságát leképezi, maga a meghaladni kívánt huszadik század.
A Jobbik az egykori szocialista szavazóbázison épült fel, a MIÉP egykori, szofisztikáltabb szavazóbázisát nem tudta igazán megszólítani, igazi »nemzetiszocialista«, »nyilas« építkezés volt ez, mind stílusában, mind »logikájában«. Növekedésének korlátja nem csak vezetőinek behatárolt képességeiből következett, hanem abból is, hogy ez az indulatvezérelt, ideológiailag finoman szólva is zavaros katyvasz, amelyben az aktuálpolitizálás rendszeres és követhetetlen irányváltásokkal járt együtt, Magyarországon sosem tudott igazán gyökeret verni. A Jobbik egy indulatpárt, szavazói nem kötődnek hozzá igazán, a »vérjobbosok« hamarosan megtalálják a Toroczkait, aki még jóképű is, ami ebben a szubkultúrában sem hátrány. A csőcselék pedig nem fog sokat várni a Vónára, mert már el is felejtette.
A Momentum és az LMP látszatra akár egy versenyt is rendezhetne, hogy melyikük az új SZDSZ. Valójában azonban egyiknek sem sok köze van ahhoz az igazi huszadik századi elmebajhoz, amit az SZDSZ képviselt. Az LMP-nek azért nem, mert sokkal inkább vidéki párt és sok olyan viszonylag normális vidéki ember politizál benne, akinél az újbaloldali, liberális idealizmus azért jelentős realitásérzékkel, vidéki valóságismerettel is párosul. Fura párosítás ez, ennek a rétegnek az előző generációja az 1990 körüli SZDSZ-ben politizált, hogy aztán villámsebesen eltűnjön onnan és sértődötten és csalódottan ne politizáljon többet. Jelen generációjuk dühe abból fakad, hogy a Fidesz is sajnos alapvetően városi párt és csak most nyolc év után kezdi megérteni, hogy Magyarország vidéken fogja túlélni vagy sehol. Sallai Róbert Benedek indulata Hadházy ellen rokon a miénkkel. Azért az egyharmad sallerért nem kárhoztatni kellett volna, hanem megdicsérni, mert Hadházy ténykedésére tényleg nem volt más emberi válasz. Meg kellene becsülnünk a politikában is az emberi és a gátlástalan karrierista embertelenség közötti különbséget.
A Momentum pedig azért nem új SZDSZ, mert sokkal rosszabb annál, már amennyiben az Univerzum törvényei megengedik, hogy bármi rosszabb legyen az SZDSZ-nél. (Remélem nem engedik meg.) »Rosszabbsága« abból következik, hogy ez a társaság sem élettapasztalattal sem valóságérzékelési képességekkel nem rendelkezik, színtiszta és rendkívül primitív ideológiából áll, agyműködésük nem más, mint egyszerű problémák megoldására szolgála androidos (!) appok szimulációja, mert a forráskód túl bonyolult lenne nekik. Szüleik nevelési alkalmatlanságának ijesztő tünetei ők, akik az emberi létet csak nagyvárosok még éppen élhető belső területein tudják elképzelni, olyan szurikátalájkolók, akik a jakobinusokhoz hasonló empátiával bírnak a többi ember irányába, de felszabadítanák őket mint nép. Ez az a társaság, aki a népért bármilyen erkölcsi határt kész átlépni, a nép bármelyik tagját hajlandó elpusztítani a népért, a nép érdekében. Ők azok, akiknek a többiek semmilyen áldozata nem drága. Ők az igazi élcsapat.
Szavazóik is valami ilyesmit várnak tőlük, tehát ők az igai hülyék, akik minden rombolás »gyúanyagát« adták a huszadik században.”