Szíria új vezére hazahívta a szír menekülteket
Abu Mohamed al-Golani felszólította a menekülteket, hogy térjenek haza „egy új Szíria” felépítésére.
Olyan nincs, hogy a zsidó állam esetében Soros gonosz felforgató, míg Magyarország esetében jóindulatú filantróp.
Soros György és az általa támogatott szervezetek nem tekintenek barátilag a zsidó állam nemzeti és vallásos értékeket követő politikájára. A baloldali milliárdos évek óta támogat dzsihadistákhoz köthető arab szervezeteket, és antidemokratikus módon támadja Izrael nemzeti vezetőit.
2016 nyarán hosszas cikket közölt a Bloomberg a neves amerikai újságíró, Eli Lake tollából: „Soros terve: Izrael kiszorítása” címmel. A „Soros-terv” szókapcsolatra szívgörcsöt kapóknak érdemes elolvasni a cikket, ami a Soros-féle Nyílt Társadalom Alapítvány kiszivárgott irataira épül. Az írás szerint Barack Obama 2009-es megválasztását követően az alapítvány „palesztin és izraeli emberi jogi csoportoknak adott támogatások hálóján keresztül” érvényesítette „nagyobb stratégiáját, mely az amerikai kongresszus, újságírók és kormányzati tisztviselők befolyásolására” épült. A szereplőket arra kívánta rávenni Soros, hogy ítéljék el Izraelt „emberi jogok megsértéséért”. Az effajta „jogsértésekre” remek példa a mostani gázai zavargások esete, ahol az izraeli hadsereg 10 Hamászhoz köthető dzsihadistát likvidált, akiket aztán a 444 például egyszerű civil áldozatként mutatott be.
Itt érdemes megállni egy szóra: talán az átlagos olvasóban is szöget üthet a gondolat, hogy miért támadja Soros György Izraelt, miért akarja nemzetközi jogsértések vádjával aláásni az izraeli kormányt? Noha egyesek igyekeznek antiszemita kormánylépésként leírni a Sorossal kapcsolatos tájékoztató kampányt, az igazság az, hogy senki sem vádolja Sorost „zsidó érdekérvényesítéssel”. Ilyesmit nem is lehetne tenni:
Izraelt pedig nem kívánja támogatni, ugyanis nem ért egyet nacionalista politikájával.
Mindennek köze van Soros nyílt társadalomba vetett fanatikus hitéhez is: a nyílt társadalom Soros olvasatában olyan társadalom, ahol nincsenek objektív, maguktól értetődő igazságok. Az izraeli állameszme, a cionizmus szerint azonban vannak ilyenek: például hogy a zsidó származás a zsidó néppel való közösségre predesztinálja az embert. Soros, aki az individuum objektív kereteket meghaladó kiteljesedésében hisz, nem szereti az effajta határokat – mint ahogy más, például országhatárokat sem.
Soros identitásokat feloldó politikájának Izrael logikus ellenfele, ezért is harcol a baloldali milliárdos a zsidó állam ellen immár hosszú évek óta.
Az évek során Soros Izrael megannyi ellenfelének adott pénzügyi támogatást. Kiszivárgott iratok alapján írta a Jewish News Syndicate, hogy Soros 2001 és 2015 között 9,5 millió dollárt adott az Adalah, az Al-Tufula Center, az Arab Association for Human Rights, a Baladna, a Galilee Society, a Molad és a New Israel Fund nevű szervezeteknek, amik mind Izrael-ellenességükről híresek. A New Israel Fund nevű csoport példának okáért a hetekben azzal került a hírekbe, hogy keresztbe tett az izraeli kormány migránsok kitelepítését célzó intézkedéseinek.
A Mosaic Magazine szerint Soros egymillió dollárt adott az I’lam palesztin médiaközpontnak, amely rendszeresen etnikai tisztogatással vádolja Izraelt és támadja a zsidó állam létezésének jogát. A zsidó lap cikke idézi a civileket monitorozó NGO Monitor szervezet 2013-as jelentését, mely szerint Soros pénzelte az Institute for Middle East Understanding és a Mada al-Carmel szervezeteket, amelyek Izrael nemzetközit bojkottjára szólítottak fel.
Az NGO Monitor egyébként komplett könyvben tárta fel Soros Izrael-ellenes tevékenységét: a szervezet igazgatója, Gerald Steinberg által jegyzett munka címe: Rossz befektetés: Soros György jótékonykodása és az arab-izraeli konfliktus. Így növelik a problémás térségben a feszültséget a Soros által fizetett csoportok. A pdf-ben letölthető könyv részletezi Soros terrorista szervezetekhez köthető csoportok számára adott támogatásait, zsidóságról és Izraelről alkotott (negatív) véleményét, illetve az általa segített szervezetek tevékenységét. A könyv konklúziója (53. oldal), hogy a Nyílt Társadalom Alapítványnak „globális befolyása van”, és az általa támogatott szervezetek némelyike „tagadja Izrael állam létjogosultságát”. Az NGO Monitor egyik munkatársa a Mandiner számára is arról beszélt, hogy a Nyílt Társadalom Alapítvány egy időben terrorizmushoz kötődő szerveket támogatott.
A sor itt nem ér véget: tavaly augusztusban a magyar nyelvű izraeli Lehar blog (melyet minden, Izrael iránt érdeklődő olvasónak tudok ajánlani) a héber nyelvű sajtó alapján sorra vette, hogy Soros 2012-2016 között 1,7 millió dollárt adott többek között az Adala (arab kisebbségi jogok védelme), a Becelem (civil emberi jogi szervezet), Gisa (gázai lakosok szabad mozgásáért küzdő csoport), Machszom Watch (terroristákat ellenőrző útakadályok eltörléséért küzdő csoport), Sovrim Stika (izraeli hadsereget delegitimáló csoport) szervezet számára. A blog alig pár napos bejegyzése szerint (lásd a szerkesztő kommentárját a cikk alatt) a Soros által támogatott alapítványok célja nem más, mint Izrael „nemzetállami jellegének” eltörlése.
A szervezetek természetesen nem hirdetik, hogy kiktől kapnak pénzt. Eli Lake fent idézett cikke szerint a Nyílt Társadalom Alapítvány felhívta kedvezményezettjeinek figyelmét arra, hogy ne hirdessék támogatójuk kilétét. Ugyanezt a Soros-alapítvány által követett politikát részletezi az NGO Monitor szervezet oldala is. Ennyit a Soros által támogatott civilek által oly’ sokat emlegetett átláthatóság-elvéről.
A New York Times valós sérelmekkel indokolhatta tehát címadását, amikor arról írt, hogy Izrael „háborút folytat Soros ellen”. A fentiek okán történhetett meg az emlékezetes eset, amikor az izraeli kormány támogatásáról biztosította Orbán Viktor kormányát Soros-ellenes kampányának esetében, illetve amikor Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő is Soros György befolyását emlegette a Likud migrációs politikájával szembeni támadások során.
A Sorossal szembeni ellenérzések az izraeli jobboldal esetében világosak: Eli Hazan, a Likud kormánypárt külügyi igazgatója tavaly úgy fogalmazott a Mandinernek, hogy „Soros egy katasztrófa”, Anat Berko likudos Kneszet-képviselő pedig „hóhérnak” nevezte a milliárdost. S talán a fentieknek is köze lehet ahhoz, hogy Soros György 2002-ben azt nyilatkozta, hogy „fél Izraelbe menni”.
A Soros-elleni kritika releváns és ismert dolog Izraelben. Haladókáim izraeli megfelelői természetesen már meg is vádolták orosz propaganda terjesztésével az izraeli kormányt, illetve Bibit és fiát, Jair Netanjahut is kvázi leantiszemitázták. (Pardon: „antiszemita mocsadék”-ozták). A fenti vádak Izrael neves közszereplőivel szemben röhejesek, ám megtörténhet, hogy Izraelen kívül valaki zsidósága miatt támadja Sorost.
Véleményem szerint a jelenlegi plakátkampány a társadalom negatív ösztöneire (antikapitalizmus, idegenellenesség) épít, és a pozitív kampányok híveként nekem sem nyerte el a tetszésemet, azonban nagyon téved, aki valamifajta „zsidó érdekképviseletet” vél felfedezni Sorosban, vagy valamifajta „zsidó háttérhatalommal” azonosítja Sorost.
Itt ugyanis egy sokkal valósabb, pragmatikusabb dologról van szó:
Nyilván nem lehet eltekinteni itt saját, hányattatott származásától sem. A fiatalon megélt üldöztetésből, az átvészelt holokausztból Soros azt a paranoiás konklúziót vonta le, hogy mindenki, aki olyan objektív dolgokról beszél, mint haza, nemzet vagy állam, tömeggyilkosságok előfutára lehet. Soros nem képes különbséget tenni egy rutin útlevél-ellenőrzés és a nácizmus között: félelmeit ideológiává fejlesztette, most pedig dúsgazdag emberként erőltetné rá nézeteit különböző országokra. Az, hogy éppen Magyarország szuverén kormányáról vagy Izrael kormányáról van szó, számára semmit sem számít.
A fentiekből megállapíthatjuk, hogy Soros és alapítványa Izrael esetében valós negatív befolyást próbál gyakorolni az ország közéletére, nemzetközi fórumokon ássa alá az ország szuverén kormányát, és fittyét hány az izraeli nép által hozott demokratikus döntésekre. Nehéz elképzelni, hogy ezek után ne használna hasonló eszközöket más, neki nem szimpatikus országok esetében is.
Egyes újságírók, akik egyéni kötődéseik során megértőek Izraellel szemben, ám nem szeretik Magyarország kormányát, már többször is megpróbáltak azzal érvelni, hogy „amit szabad Izraelnek, azt nem szabad a magyar kisökörnek”. Kedvencem volt a Budapest Beacon egyik újságírója, aki azt írta Facebook oldalára, hogy „Soros más Izraelben, mint itt”. A helyzet viszont az, hogy Soros György nem tud kettészakadni.
Soros György Izraelben és Magyarországon is Soros György: a félelmeit a nemzetállamra vetítő, sajnos rengeteg pénzzel megáldott, antidemokratikus és népszuverenitást megkerülő milliárdos.