A társadalomrombolás gazdaságtana

„A társadalmak kohéziójának fenntartására vezetők rendeltetnek manapság választásokon. A társadalom kohéziójának legfontosabb eleme a tartós védelmi és rendfenntartási képesség. Azokat a közösségeket, amelyek ezekkel a tulajdonságokkal rendelkeznek, joggal nevezzük társadalmaknak, minden jelzős szerkezet nélkül. Rájuk a zárt jelző nem alkalmas, hiszen intenzív kapcsolatot tartanak más társadalmakkal. A nyílt jelzővel reklámozott társadalomból pedig éppen a társadalom szó maradhat joggal ki, és marad a nyílt, ami jelen esetben nem jelző, hanem egy kategóriába sorolhatatlan fantáziatermék, amely a kohézió egyetlen szükséges elemével sem rendelkezik. Az ilyen típusú embertömegek spontán fluktuációjával járó nyíltsága nem egyéb, mint a tradicionális társadalmak lerombolásának eszköze.

Látszólag egyébként a »nyílt társadalom« ötletének és a »nyílt társadalmaknak« nincs tetten érhető vezető rétege, intézményei. A legutóbbi időkig azokat, akik holmi titkos társaságokról és ezek világformáló összeesküvés-elméleteiről beszéltek, idült mániákusoknak illett címkézni, annak ellenére, hogy az ilyen társaságok felettébb titkos összejövetelei időnként mégis lelepleződtek. Az elhallgatás mára azonban csődöt mondott. Manapság, amikor a nyílt társadalomnak nevezett nem tudjuk, micsoda mindennapjait éli, az ellene nem védekezőkben joggal merül fel, hogy valamilyen módon köthető-e a folyamat mégis konkrét személyekhez, illetve intézményekhez, vagy az csak úgy létezik magában? A gondolat főként annak kapcsán érdekes, hogy a folyamat véghezviteléhez nyilvánvalóan rengeteg pénz kell, ami semmiképpen sem pottyan le az égből, és sok megbízható, jól fizetett ember és hatalmas szervezettség. Távolról sem léphetünk fel jelen körülmények között a teljes feltérképezés igényével. Egyetlen emblematikus személy (Soros György) és egyetlen nagy hatalmú pénzügyi intézmény (Goldman Sachs) gyakorlatán jól lehet szemléltetni a modell működését.”