Drága barátaim, megint házhoz megyek a pofonért
Én nem akarok egy pukkancs, sértett, nárcisztikus, hazudozós, bosszúálló, populista elnököt.
Tök jó, hogy nem vagyok fideszes, mert akkor most lenne miért aggódnom.
„Az a helyzet, hogy a Titanicon is táncoltak meg pezsgőztek egy darabig a vendégek, de attól a luk még ott tátongott a hajótesten. Mármost ha Smith kapitány figyelmen kívül hagyja a vészjelzéseket, sőt, nagyobb sebességre kapcsol, annyit fog elérni, hogy a fagyos-hideg víz még gyorsabban ömlik a hajófenékbe.
Tök jó, hogy nem vagyok fideszes, mert akkor most lenne miért aggódnom. Tudom, pillanatnyilag az aggódó hívek a vezér nyugodt tekintetébe kapaszkodnak, és azt gondolják, nincs semmi baj, amíg ő tudja, hogy mit csinál.
Pedig nem tudja, ez a rossz hírem van, srácok.
Orbán intuitív politikus, az intuíciók meg olyanok, hogy néha bejönnek, néha nem. Most összevissza beszél, nemrég letargikusan arról értekezett, hogy Vásárhely kicsiben megmutatja az országos helyzetet – amitől egy valamirevaló kommunikációs tanácsadó azonnal idegösszeomlást kapott volna; persze Orbán közelében valamirevaló tanácsadó már rég nincs.
Bencsiknek véletlenül igaza volt, ha nem is tudta rendesen végiggondolni, amit beszél. Az elemi iskolai szintű sororozás kevés a NER további politikai sikeréhez.
Akit meg lehetett győzni a hagymázos baromságról, hogy migránsmilliók készülnek elözönleni az országot, az már meg van győzve – a további sulykolás már a fanatikusokat is elbizonytalanítja, főleg, hogy hónapok óta nem láttak eleven migránst.
Akit nem lehetett meggyőzni – az örökké csúcsra járatott, megrendítően aljas propagandagépezet, és a permanens kampányüzemmód ellenére sem – azt meg már biztosan nem lehet. Vásárhellyel ráadásul a jobboldaliság, meg a nemzeti-keresztény hívószavak is odalettek, hiszen egy jobboldali, nemzeti-keresztény identitású jelölt verte ragacsos péppé a Fideszt.”