Így tűnhet el az akadémiai bárók hatalma

A nyolcvanas évek közepén, többéves egyetemi-tudományos tapasztalat után kezdtem foglalkozni – a tudományos életben és az egyetemeken felismerhető torzulások miatt – a tudományszociológia és az egyetemszociológia elemzésével. Ekkor is sűrűn felmerült a kritika a sok helyen – főként a Párizs-központú centralizált Franciaországban – létező „egyetemi bárók és »akadémiai bárók« rendszerével kapcsolatban. A doktori iskolák uraiként viselkedő »bárókkal« szemben a fiatal tudósok sokszor csak alájuk vazallusként beállva reménykedhetnek előrejutásban. Ez teherként nehezedik a tudományos és egyetemi életre ma is. A rendszer a legnagyobb mértékben visszafogja a tudományos teljesítményt. Ott tűnik el ez a torzító hatás és vele az akadémiai bárók hatalma, ahol létezik a természetes decentralizáltság és az ebből következő erős versenyhelyzet az egyetemi-tudományos intézmények között – ahogy Németországban vagy az Egyesült Államokban láthatjuk. (...)

A reform révén tehát nem a tudósközösség felett elkülönülten létező egyetemi-akadémiai bárói rendszer döntene, hanem a közösség láncolatszerű, állandó értékelései, amelyeket az akadémiai központi adattár közhiteles módon nyilvántart. Most azt látom, hogy az időközben kialakult kriptovaluták – a 2008-as banki világválság által ösztönözve – épp az ilyen blockchainszerű szerveződést igyekeztek a középpontba állítani, mondhatni átvéve az akkorra világméretű pilótajátékként is viselkedő banki hitelezések és pénzteremtések, illetve a világpénzek jegybankjainak szerepét. A fejlemény az érdeklődés középpontjába emelte a bárhol máshol is alkalmazható blockchain jellegű szerveződés felhasználási lehetőségeit – ahogy ezt nemrégiben a CNN Kriptománia címmel közvetített kerekasztalvitájának résztvevői is elemezték. Ez adott számomra ismét biztatást, hogy felelevenítsem 2010-es, az interneten ma is több publikáció formájában elérhető reformtervemet. A blockchain szerveződés egy sor társadalmi alrendszerben képes lehet az oligarchikus-hierarchikus berendezkedés megtörésére. A tudományban és a tudományegyetemek életében a legégetőbb sürgősséggel jelenik meg mindez.